Jelentések az alagútból [antikvár]

Az Ipari export gazdaságosságának alakulásaBevezetésAz utóbbi néhány évben a belföldi kereslet visszaesése miatt az értékesítés mindinkább a külpiacokon vált lehetségessé a vállalatok számára. A belföldi recesszióval párhuzamosan a korábban fő exportpiacnak számító Kelet-Európában is - az elhúzódó és mély válság miatt - erősen beszűkült, esetenként teljesen ellehetetlenült az értékesítés. Napjainkban tehát a gazdálkodás eredményességét, a vállalatok talponmaradási, fejlődési, további export növelési lehetőségét, adófizetési képességét mind erőteljesebben befolyásolja a hagyományos nyugati kivitel gazdaságossága. Tanulmányunkban ennek a mindeddig kevésbé feltárt területnek a vizsgálatát kíséreljük meg.Az elemzett időszak az 1988 és 1991 közötti négy év. 1988-tól kezdődtek azok a változások - a piacváltási kényszer (a belföldi és a keleti piac beszűkülése) és lehetőség (konjunktúra és megnyíló piacok nyugaton), az exporthoz kapcsolódó támogatások leépítése, a rubel termelési adó növelése, szervezeti átalakulások és liberalizáció stb. -, amelyek előzetes feltételezéseink szerint döntően befolyásolhatták az általunk vizsgált mutatókat. A mutatók a következők voltak: a változó költségszintű és az árszintű devizakitermelési mutató, az export fedezeti hányada, valamint jövedelmezősége. Vizsgáltuk továbbá a kivitelhez kapcsolódó támogatások és elvonások alakulását és kísérletet tettünk az exportköltségek szerkezetének elemzésére is.A nemzetgazdaság egészének vizsgálata után elsősorban az ipar és ezen belül is az élelmiszeripar nélküli ipar adataira koncentráltunk. Egyfelől azért, mert - ha némileg csökkenő mértékben is - az elemzett időszakban még mindig az ipar adta a kivitel közel háromnegyedét. így elmondható, hogy az ipari export gazdaságossága döntő meghatározója a nemzetgazdasági folyamatoknak. Másfelől az ipar idősoraira elsősorban azért koncentráltunk, mert a normatívitásra