Japán: társadalom 5.0 [antikvár]

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA Japán az ázsiai térség egyik legjelentősebb szereplője, Magyarországon a harmadik legnagyobb beruházó - az általa eddig befektetett tőkeállomány közel 5 milliárd euróra rúg -, hazánk harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere, és a külkereskedelmi forgalom értéke évek óta meghaladja a 2 milliárd' USA-dollárt. A Japánból történő behozatalunk legnagyobb részét gépek és villamossági cikkek, valamint közúti járművek és alkatrészek adják. A kivitel tekintetében színesebb, ám jóval szerényebb volumenű a kép: a magyar export javát részben ipari termékek (járművek, kazánok, elektromos gépek és felszerelések, gyógyszeripari termékek, mérő- és precíziós gépek és alkatrészek, szerves vegyi anyagok), részben pedig agrárgazdasági termékek (baromfihús, méz, pehelytoll, fagyasztott zöldség) teszik ki. Az import értéke még 2020-ban is jóval meghaladta az exportét, hiszen míg Japánból 1,36 milliárd dollárnyi érték jött Magyarországra, addig a magyar export épphogy meghaladta a 700 millió dollárt. Jelenleg több mint 180 japán cég van jelen Magyarországon, a magyarországi japán vállalatok által foglalkoztatottak száma pedig 32 ezer fő. A legjelentősebb japán cégek hazánkban: a Suzuki, a Denso, az Ibiden, a Bridgestone, az AIps Alpine és a Toray. Eddig a száraz tények. Japánnal először a tévé képernyőjén, az A sógun című sorozat révén találkoztam az 1980-as évek végén, még a magyar rendszerváltás előtt. Az országról szóló első „komoly olvasmányom" már egyetemista koromban Fukuya-ma Bizalom (Európa, 1997) című munkája volt, amelyből megértettem, hogy az ázsiai országok legalább annyira különböznek egymástól, mint ahogy mi, kis közép-európai országok is különbözünk itt, Európa szívében. Ekkor olvastam először arról, hogy a nyugati módszerektől teljes mértékben különböző társadalom- és gazdaságszervező elvek és megoldások is működőképesek lehetnek. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ez a könyv alapvető hatást gyakorolt rám az érdeklődésem és a karrierem szempontjából. Az első angol nyelvű könyv pedig, amelyet már az Egyesült Királyságban vásároltam bő tíz évvel később, Dávid Landesnek a The wealth and poverty of nations (W. W. Norton & Company, 1998) című remekműve volt. Ez a kiváló munka azt mutatja be, hogy a kultúra és a történelem miiyen óriási hatást gyakorol egy-egy nép és ország felemelkedésére vagy éppenséggel bukására. (Landes művében említi azt az érdekes feltételezést, hogy a japánok kreativitásának forrása