Globalizáció 1.0 [antikvár]

"I amar prestar aen, han mathon ne nen, han mathon ne chae a han noston ned Vüith." "A világ megváltozott. Érzem a vízben. Érzem a földben. Érzem az illatát a levegőben. Galadriel (A Gyűrűk Ura) A globalizációról vitázunk már több mint egy évtizede - csak nem vesszük észre. Vitáinkról, amelyekről azt hisszük, hogy égető hazai kérdések - legyen szó a gazdasági-politikai rendszerváltozás problémáiról vagy az Európai Uniós csatlakozásról -, többnyire nagyon hamar kiderül: a háttérben szinte mindenütt a globalizáció húzódik meg. Magyarországon azonban végletesen leegyszerűsödött a globalizációs vita; pontosabban: vita helyett csupán dogmákká rögződött hitvallások állnak szemben egymással. Az egyik, napjainkban meghatározó felfogás szerint GLOBALIZÁCIÓ = HALADÁS. A globalizáció - szeretjük, vagy sem - az elkerülhetetlen jövő. Aki tehát ellenzi a globalizációt, az egyúttal maradi, haladásellenes, ne adj Isten, mucsai. A másik felfogás szerint GLOBALIZÁCIO = NEMZETI ÖNFELADÁS, a gyarmatosítás és a kizsákmányolás legújabb formája. Aki tehát a globalizációt támogatja, az hazája ellen cselekszik, idegen érdekek kiszolgálója. Más megközelítés mintha nem is lenne „vitáinkban", az árnyalt kép, az előnyök és a hátrányok, a kedvező és a kedvezőtlen hatások bemutatása, értékelése és összevetése szinte teljesen hiányzik. Két ilyen ellentétes dogmából pedig nehéz, ha nem lehetetlen, értelmes cselekvési alternatívákat megfogalmazni. Ez a könyv azoknak íródott, akik nem elégszenek meg egy kurta igennel vagy nemmel. Azoknak, akik arra is kíváncsiak, hogy miért igen, és miért nem. Akik tudják, hogy a világ, így globalizáció sem fekete vagy fehér, és legkevésbé sem rózsaszín. Ez a könyv azoknak íródott, akik mernek és szeretnek kérdezni, vitatkozni, egy-egy félbeszakadt gondolatot továbbgondolni. Hiszen miért ne vitatkoznánk magáról a globalizációról? Ha tisztábban látnánk magát az alapjelenséget, akkor valószínűleg tisztábban látnánk azt is, ami napjaink Magyarországán zajlik. Akkor a globalizáció sem lenne a haladás megkérdőjelezhetetlen és egyedül lehetséges útja vagy elkerülhetetlen nemzetellenes sorscsapás, hanem egy olyan folyamat, amelyben mind az ország, mind annak városai, falvai, vállalatai és lakosai - egyenként és együttesen is - döntési lehetőségekkel rendelkeznek. Mint minden írás, ez a kötet is, sok forrásból táplálkozik. Olyanokból, amelyek közvetlenül, és olyanokból is, amelyek csak távolabbról, de lehetőségekkel, gondolatokkal, vagy érzésekkel táplálják. Ha nem tudom is valamennyi forrást felsorolni, itt mondok köszöntet az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek, a Kodolányi János Főiskolának, és a Matthias Corvinus Collegiumnak, ahol 2002-től a kötetek alapjait képező tárgyakat oktathattam, és diákjaiknak, akik érdeklődéssel és kérdésekkel követték egy új tananyag megszületését. Köszönöm egykori kollégáim - Abdulwahab Ádám, Csizmadia Norbert, Csizmazia Sándor, Csordás László, Daubner György, Geiszhauer Éva, Nikodémusz Antal és Pócsi Gusztáv - segítségét, akikkel 2000 és 2002 között együtt dolgozva, a gyakorlati élet terén találkozhattam a globalizáció problémáival. Külön köszönöm Szabó Péternek, a Kodolányi János Főiskola főigazgatójának, hogy az iskola anyagi eszközeivel is támogatta, Blahó Andrásnak, a könyv lektorának pedig, hogy szakértő javaslataival, előremutató észrevételeivel segítette a könyv megjelenését. Köszönöm feleségemnek, Bartal Anna Máriának, és fiamnak, Kristófnak azt a sok türelmet és szeretetet, amely nélkül ez a könyv meg sem születhetett volna. Sukoró, 2004. március 27. Cséfalvay Zoltán