Gazdaságpolitika I-III. [antikvár]

1. MI A GAZDASAGPOLITIKA? 1.1 Bevezető megjegyzések Jegyzetünk a (vegyes) piacgazdaság rendszerébe ágyazva tárgyalja a gazdaságpolitikát, azaz feltételezi a túlnyomóan magántvilajdonon alapuló gazdálkodást, másrészt az ettől elkülönült, de a rendszerbe beágyazott, adminisztratív (bürokratikus) döntéseket megtestesítő állami, közületi tevékenységet is. Gyakran fogjuk használni az „állam, állami" kifejezést, mert ez a megszokott. De nem minden állami szervet, szervezetet tekintünk a gazdaságpolitika alanyául mert pl. a bíróságok, állami vállalatok stb. nem a gazdaságpolitika hordozói. Valójában inkább a kormányzatról van szó (government), ezen belül is rendszerint a központi kormányzatról (Országgyűlés, Kormány és főhatóságok), általában nem ide értve a helyi (ön)kormányzatokat. A gazdaságpolitikában tehát a kormányzati, sokszor közösséginek nevezett (public) szektor szerepéről van szó. Magunk helyénvalóbbnak látjuk ezt közületi szektornak nevezni. Közösség (kollektíva) ugyanis sokféle lehet, pl. család, vallási közösség, egyesület. A gazdaságpolitikában azonban csak olyan közösségről van szó, amely: — szélesebb köri^ (országos vagy települési, regionális) társadalmi célok eléLésére irányítja tevékenységét, és — tevékenységéhez közlmtalmi eszközökkel (jogszabályalkotás) rendelkezik. A közület ezen tudományos fogalma eltér az itt-ott rosszul képzett köznapi kifejezésektől, (pl.„közületi számlát kérek"), de ez feleltethető meg az angol public kifejezésnek.