Gazdaság és társadalom a magyar gondolkodás történetében [antikvár]

„Szabadság, ó népek álma, dalolj! s dallamod én legyek. Hangod, mint ősmorajlás zúgjon. Mint a tűzhányó hegyek." (Sinka István: A szabadsághoz) Kedves Olvasó! Milyen sajátosságok jellemzik a magyar gazdálkodást? Mi az oka fejlődésbeli késettségünknek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek a jelenhez? Mit jelent Közép-Kelet-Európában élni? Mindezeket a kérdéseket feltették az elmúlt 200 évben, és megkísérelték megválaszolni filozófusok, történészek, jogászok és neves tudósok. A Gazdaság és társadalom című szöveggyűjtemény előző kötetében az egyetemes gondolkodás történetével foglalkoztunk. A második részben most a hazai szerzők megismerésére hívom az olvasót! Elgondolkodhatunk a polgárosodás korának nagy egyéniségeivel nézeteikről, a feudális gazdálkodás ellentmondásairól, a tőkés fejlődés magyar útjának politikai, jogi és erkölcsi vonatkozásairól. A szerkesztő munkáját e segédanyag összeállításakor nem segítette a magyar gondolkodás történetének egy komplex, tudományos feldolgozása. A szaktanár számára is a tudósok ezen adóssága nehéz helyzetet teremt. Sajnos időben és mélységben is korlátozva vagyunk a tanórán. A válogatás szempontja így az első kötet szemléletét követi, és szubjektív abban is, hogy a közgazdasági középiskolák igényeihez igazodik. Válogatásunk a XIX. század fordulójával kezdődik, mert a XV-XVIII. század feldolgozását a régies nyelvi kifejezés, a tudományos háttér hiánya és az anyagi korlátok most nem tették még lehetővé. Célom az volt, hogy az időszak gondolkodását meghatározó irányzatokat, gondolatokat (politikai, filozófiai, jogi, közgazdasági) nézeteket jelzésszerűen bemutassuk. A források csak reprezentálják szerzőik eszmerendszerét. Nem szelektáltam a korszak jellemző egyéniségei között aszerint sem, hogy nézeteiket milyen politikai szélsőség vagy párt tűzte zászlajára. Úgy vélem, az eredeti forrásokból közösen kritikusan és elemzően gondolkodni és továbbgondolni minden nemzedéknek kötelessége. Ennek megtanításában - előítéletektől mentesen - segédanyag lehet ez a válogatás is. A forrásokat lexikális, szűkszavú bemutatással láttam el, szükség esetén lábjegyzettel. így alkalmazása szélesebb körű lehet, tematikus válogatással is hasznosítható. Például kiemelhető a nemzeti, nemzetiségi kérdés elemzése; a gazdaságtörténeti, jogtörténeti és szociológiai összefüggések értelmezése. A forrásszemelvények egy része más (társadalomismeret tantárgyon kívüli) szakórán is jól feldolgozható (pl. történelem, filozófia, közgazdaságtan órán).