Értékelemzés - Racionalizálás [antikvár]

Borítói kissé kopottasak.
Gazdasági növekedésünk egyik fő tartaléka napjainkban a minőségjavítás, vagyis a munkafolyamat eredményének jobb illesztése a fizetőképes szükségletekhez, illetve az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás. Az energiahordozók, nyers- és alapanyagok emelkedő világpiaci árt rendjei, továbbá egyéb erőforrás korlátaink nyilvánvalóvá teszik, hogy gazdasági, társadalmi célkitűzéseink realizálásához az eddigieknél erőteljesebben kell növelnünk a termelés (szolgáltatások) hatékonyságát. Ezt a követelményt többek között a termékszerkezet további korszerűsítésével; a tudományos-technikai forradalom vívmányainak következetesebb és gyorsabb felhasználásával; gazdaságosan alkalmazható, termelékenyebb új technológiák meghonosításával; a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésével; az egyes termelőkapacitások magasabb szintű kihasználásával; a beruházások helyes megválasztásával, illetve kialakításával; a szervezetek működésének racionalizálásával (rezsiköltségeinek csökkentésével) és általában véve a termékek minőségének javításával, illetve önköltségük csökkentésével tudjuk kielégíteni. A termelési folyamat bármelyik területén is érünk el kisebb-nagyobb eredményt, ez közvetlenül vagy közvetve a termékek versenyképességének fokozását szolgálja. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy rendszerint csak akkor realizálódhatnak erőfeszítéseink, ha az előállított termelési produktumok a korábbinál hatékonyabb módon elégítik ki a felhasználók szükségleteit. A vázlatosan felsorolt hatékonyságnövelési lehetőségek kiaknázása elősegíthető megfelelő módszertani alapok megismerésével. A racionalizálás módszertana ma már számos algoritmust, illetve eljárásközi módszert, technikát ajánl a konkrét feladatok megoldására. Ezek közül választhatunk a feladat jellegének ismeretében. Szemléleti megalapozottságával és módszertani sokoldalúságával kiemelkedik ezek közül az értékelemzés, amely felhasználásával bármelyik felsorolt hatékonyságnövelési lehetőség realizálható. Ennek a gazdasági hatékonyságot javító eljárásnak, szemléletnek világszerte észlelt térhódítása felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban is határozottabban segítsük elő alkalmazásba vételét. Természetesen az értékelemzés sem varázsszer, amellyel egy csapásra előbbre léphetünk a vázolt problémák megoldásában. Ez az eljárás csak módszertani segítséget ad az aprólékos, elemző munkához. Az alkalmazás eredményessége végül is ennek a munkának a szakszerűségétől és ötletgazdagságától függ. Az értékelemzés fokozott hazai alkalmazását tehát az teszi aktuálissá, hogy ez az eljárás egyes gazdaságpolitikai céljaink realizálásának hasznos szemléleti és eljárásbeli eszközévé válhat. Az értékelemzés gondolati csírája a második világháború szűkös ellátási viszonyai közepette alakult ki az Egyesült Államokban. A háború alatt a hagyományos anyagok beszerzési piacán mutatkozó zavarok arra késztették a konstruktőröket, hogy adott igény kielégítésére többféle alternatívát dolgozzanak ki.