Csapatmunka 101 [antikvár]

Előszó Életem túlnyomó részében szívügyemnek tekintettem önmagam fejlesztését. Ami azt illeti, az elmúlt negyven esztendő során minden évben kidolgoztam és végrehajtottam egy-egy személyiségfejlesztési tervet! Azt szokták mondani, hogy a kor meghozza a bölcsességet. Én nem hiszem, hogy ez igaz. A kor gyakran bizony egyedül érkezik. Ha nem szenteltem volna magam a folyamatos tökéletesedésnek, egyetlen álmom sem valósul meg. Amennyiben számodra is fontos a személyiséged fejlesztése és az, hogy a lehető legtöbbet hozd ki magadból, akkor eltökélten munkához kell látnod. Ugyanakkor az élet bonyolult és összetett. Az emberek zömének a nap folyamán nincs érkezése arra, hogy teendőinek akár megközelítőleg is a végére érjen. Ráadásul az is nagy kihívást jelenthet számukra, hogy az élet bármely területén eljussanak a lényeg felismeréséig. Tudtad, hogy az elmúlt harminc évben több információt halmoztunk fel, mint előtte ötezer esztendő során? A New York Times egyetlen hétköznapi kiadása pedig több információt tartalmaz, mint amennyit a 17. századi Angliában az átlagembernek élete végéig esélye nyílt megszerezni.