Bővebb ismertető
A magyar gazdaság és társadalom a rendszerváltás napjait éli. Elemeire bomlott szét a korábbi rendszer gazdaságpolitikája is. A Kormány - hazánk adottságaira tekintettel - fokozott figyelmet fordít az agrárágazat fejlesztésére. Mindannyiunk előtt bebizonyosodott, hogy az elmúlt 40 évben kialakult tulajdoni, érdekeltségi és szervezeti rendszer a piacgazdaság követelményeinek nem tud megfelelni. Valós tulajdonosok hiányában sem az állami vállalati, sem a termelőszövetkezeti szervezet nem ösztönöz kellően a vagyon hatékony működtetésére, gyarapítására. Ezért az új agrárpolitika megvalósulásának elsődleges feltétele a tulajdonviszonyok rendezése. Az elmúlt időszakban az agrárágazatban az állami, szövetkezeti és magántermelésnek, valamint a közöttük lévő együttműködésnek tradíciói alakultak ki. Ez lehetővé teszi, hogy a termőföld döntően magántulajdonon alapuló művelése, hasznosítása, - amennyiben a valódi tulajdonosok is igénylik - már meglévő kapcsolatokra épüljön. A mezőgazdasági termelés nemzetközi versenyképessége érdekében kiemelt kormányzati feladat a termőföld ökológiai és ökonómiai optimumot kereső hasznosítása. Várható ezért, hogy a földtulajdon és a földhasználat hosszabb távon is jelentős mértékben elkülönül. A földhasználat gazdaságossága csakis úgy teremthető meg, ha a tulajdonosi vagy bérlői vállalkozók tevékenysége a bel- és külpiaci igényekre figyelemmel megfelelő szakértelemre épül, a termelés költségeit a kitűnő minőség biztosítása mellett le tudja szorítani. A vállalkozások ilyen igényű működése elképzelhetetlen a mezőgazdasági vállalkozókat segítő szaktanácsadási rendszer kiépítése nélkül. Az új tulajdonviszonyokhoz igazodó szaktanácsadási rendszer kialakításában az állam felelőssége igen jelentős, a kormányzat kezdeményezi és támogatja a szellemi infrastruktúra fejlesztését.