A német zsidóság megadóztatása III. Frigyes koronázása alkalmából [antikvár]

Két régebbi tanulmányomban a németországi zsidók megadóztatásáról értekezte Zsigmond és Albert koronázása alkalmából. Említettem akkor, hogy a Zsigmond idejében 1434-ben történt megadóztatás nem volt azonos a zsidóság által régebben a német király trónraléptekor fizetett aurum coronariummal. Az 1434. évi megadóztatás a császárkoronázással kapcsolatban történt, egészen új dolog volt, tervét Weinsbergi Konrád, a birodalmi főkamarásmester dolgozta ki és hajtotta végre, aki az 1438. évi, Albert alatti megadóztatást is keresztül vitte, kapcsolatban Albertnek német uralkodóvá történt megválasztásával. Az Albert alatti megadóztatás ép úgy, mint az 1434-i, Zsigmond idejebeli, vagyonadónak volt kontemplálva, melynek kulcsát a harmadpfennig képezte volna. Ettől Weinsbergi Konrád később, a német zsidósággal folytatott tárgyalások folyamán eltért és az 1434. évi megadóztatás eredményét - 41.838 frt. 13 cseh garast - véve alapul, 40.000 frtot kitevő átalányösszegben állapodott meg a német zsidókkal. Vajjon ez az 1438. évi, Albertnek német királlyá választása alkalmából történt megadóztatás az egyedüli lett volna Albert idejében, azt nem tudjuk megmondani. Valószinü, hogy ha Albert életben marad és a császári koronát elnyeri, a német zsidókra egy újabb megadóztatás nehezedett volna, erről már Weinsbergi Konrád gondoskodott volna.