A középosztály forradalma [antikvár]

Előszó a középosztály forradalmához Távlatos, össznemzeti horizontú tervet készíteni embert próbáló feladat, különösen korunkban, amikor minden az eszmék keresése és a líoncepciók versenye körül forog. A dolgot tovább nehezíti, hogy a konvergenciák korszakába lépve csak egy komplex stratégia lehet célravezető, amely nemzetközi horizonton fogalmazódik meg, a globális kihívásokra ugyanakkor lokális válaszokat kínál, integrálja magába a megelőző hagyományokat, ám jövőbe tekintő, a politika és a gazdaság, illetve a társadalom és a kultúra alrendszereit pedig egységben kezeli. Az a könyv, melyet az olvasó a kezében tart, márpedig ilyen. A modem Magyarországot megálmodó, kétszáz éve kezdődött reformkor nagy programkönyve volt a Hitel, gróf Széchenyi István 1830 januárjában kiadott müve. Széchenyi a feudalizmus lebontását és a polgári Magyarország fölépítését filozófiai, társadalmi, gazdasági és politikai programmal látta el, amely a korszak jellegzetes kifejezésével élve a „magabíró" fogalom jegyében állt. Magabíró vagy magabízó, azaz olyasvalaki, aki bízik önmagában, átvitt értelemben önfenntartó, önerejére támaszkodó. Az elsö magyar értelmező szótár, a híresneves Czuczor-Fogarasi így adta meg a fogalom jelentését: „Aki annyi erővel bír, hogy másra, más segítségére nem szorul. [ ] Kinek saját szükségeihez mérve, elegendő vagyona van. Jó magabíró, leginkább a középrendííekröl mondják." A reformkor polgári programja pontosan ezen az elképzelésen alapult: magabíró Magyarország, magabíró társadalom, magabíró gazdasági rendszer, magabíró magyarok. Ma, a 21. század harmadik évtizedének közepe felé járva sem lehetne ennél aktuálisabb programot adni - éppen egy ilyet fogalmaz meg a jelen kötet. Hazánk a rendszerváltoztatással kapott lehetőséget arra, hogy ismét a saját történelmét élje; ezen belül is az azóta eltelt egy emberöltőnyi idő utolsó tizennégy éve volt az az időszak, amikor nemzeti