A Kína-talány megfejtése [antikvár]

ELOSZO A Kína gazdasági fejlődését figyelemmel kísérők minden bizonynyal összezavarodnak az ide kapcsolódó változatos nézetek és vélemények olvasatán. Legyen az az Egyesült Államokban vagy épp Kínában, az alkalmi szemlélődök és az elismert szakértők körében egyaránt sokszínű értelmezések látnak napvilágot. Származásom, tanulmányaim és szakmai tapasztalataim folytán jómagam a témát elfogultsággal kezelők táborát erősítem. Azon kínaiak egyike vagyok, akik az első hullámban, a második világháború idején és azt követő időszakban vándoroltak az Egyesült Államokba. Szemléletmódomat nagyban meghatározták a Washington D. C.-ben töltött iskolaéveim, majd a Yale és a Princeton Egyetemeken szerzett közgazdasági ismereteim. Oktattam számos egyetemen, melyet az USA pénzügyminisztériumában töltött évek követtek. Hosszú időn át dolgoztam a Világbank képviseletében, melynek során különféle országokban, többek között Malajziában, Tanzániában, Burmában, Bangladesben, Oroszországban, majd Kínában is tevékenykedtem. Gondolatiságomat egészen néhány évvel ezelőttig Washingtoncentrikus szemléletmód jellemezte. Azt a fajta hozzáállást képviseltem én is, amely általában a nemzetközi szervezeteknél, például a Világbanknál vagy a Nemzetközi Valutaalapnál (International Monetary Fund/IMF) dolgozókra jellemző. Intellektuális fejlődésem akár ezen a ponton véget is érhetett volna, ám egyszer csak azon találtam magam, hogy nézeteim más irányt vettek. Szemléletmódom megújulása 2010 tavaszán kezdődött, amikor Washingtonban csatlakoztam a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (Carnegie Endowment for International Peace) szervezethez. Az alapítvány olyan közgazdászt keresett, aki Kínáról közöl írásokat a nemzetközi közönség számára, és vitára is ösztönzi