Bővebb ismertető
125 évvel ezelőtt, 1868-ban a magyar állam megvásárolta az anyagi nehézségekkel küzdő Magyar Északi Vasút 126 km hosszú Pest-Hatvan-Salgótarján-i vonalát. Ezzel megalakult a Magyar Királyi Államvasutak és új fejezet kezdődött a hazai vasúttörténetben. A századfordulóig gyors ütemben fejlődő vasúthálózatunk gerincét már a MÁV és az általa kezelt vonalak képezték.
A MÁV lendületes fejlődését megállította az I. világháború. A háború befejezését követő trianoni békeszerződés nemcsak az országra, hanem a MÁV-ra nézve is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járt.
A két világháború közötti közlekedési kormányzat és a MÁV előrelátó vezetőinek nagy érdeme, hogy az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére vasutunk fejlesztése már az 1920-as évek közepétől folytatódhatott. Ennek eredményeképpen európai viszonylatban a MÁV-ot az 1930-as évek végére már sok tekintetben a fejlett vasutak közé lehetett sorolni. A vasút jó vezetésének és a munkájukat hivatásuknak tekinthető vasutasoknak volt köszönhető, hogy Európában a vonatok pontossága szempontjából - az akkori vélemények szerint - a MÁV-ot csak a német vasút előzte meg. Az 1938 után visszacsatolt területrészek vasúthálózatának fejlesztésére a MÁV jelentős összeget áldozott.