3. Távközlési és Informatikai Marketing Fórum - Előadások gyűjteménye [antikvár]

Távközlési és Informatikai Marketing Fórum dr Pap Zoltán - JüttnerÁdám. Piacelemző osztály. MATÁVRt. Keresletvizsgálat a gazdaság szereplői között: Termék vagy szükséglet? irta: dr Pap Zoltán és JüttnerÁdám (MATÁV Rt. Piacelemző osztály) A piacelemzés egyik ismétlődő feladata, hogy felmérje az éppen a piacon található keresletet, illetve előre jelezze a várható igényeket. Ennek a munkának nagy a jelentősége: igazolhat vagy cáfolhat termékfejlesztési reményeket, bevételi terveket. Végső soron lényegesen befolyásolja, hogy milyen sokmilliós, esetleg milliárd forint nagyságrendű üzleti döntéseket hozzanak az adott távközlési vállalatnál. A megrendelő és a piackutató megközelítési módja Tapasztalatunk szerint a piaci információ megrendelői - amennyiben a termékfejlesztés szakemberei - leggyakrabban termékközpontú igényeket fogalmaznak meg. E megközelítési mód abból az érdekből fakad, hogy a megrendelő a meglévő vagy éppen fejlesztés alatt lévő termék piacát a lehető legkonkrétabban és legpontosabban láthassa, a konkrét piaci igényekre méretezze a kibocsátást, és előre kalkulálható legyen a pontos bevétel. A konkrétság az érdeke a hálózatten/ezőnek is, aki szeretné költséghatékonyan, területileg és időben előre látva megtervezni a szükséges hordozó rendszereket. A megrendelő az igényét tipikusan így fogalmazza meg: „a piacelemzés mondja meg, mekkora a kereslet a szóban forgó termék iránt". A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy lehet-e felelni erre a kérdésre. Ehhez azonban bele kell képzelni magunkat a potenciális válaszadó helyébe. Ki valójában az „igazi" válaszadó? Ez az a személy, pontosabban azok a személyek, akik egy adott szervezetnél (vállalatnál, intézménynél) hordozzák a szükséges információt. „Csupán" csak ezeket kell összegyűjteni és megvizsgálni. A piackutató tehát nem tesz mást, mint közvetíti a kérdést Ekkor azonban egy sor nehézségbe ütközik. Ezek közül a legfontosabb (természetesen azt követően, hogy sikerült megtalálni a kompetens válaszadót), hogy a célszemély tud-e érdemben felelni az így feltett kérdésre. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez gyakran másként történik. Legfőképpen két ok miatt: 1. nem érti a kérdést, azaz fogalma sincs arról, hogy az adott távközlési terméket hogy hívják vagy ha mégis, nem tudja, milyen szolgáltatásokat ígér az adott termék, 2. esetleg ő, vagy akár az általa képviselt szen/ezet maga sem fogalmazta meg, milyen konkrét termékre van szüksége. E mögött az húzódik meg, hogy egy szen/ezet alapvetően nem távközlési termékeket akar vásárolni, hanem érzékel bizonyos gondokat és ezek on/oslását szeretné elérni. -19-