Vidékfejlesztési politika [antikvár]

Előszó a második, bővített és javított kiadáshoz Az olvasó a Vidékfejlesztési politika című egyetemi tankönyv, illetve kézikönyv második, javított és bővített kiadását tartja a kezében. Az első kötet 2003-ban jelent meg. Azóta szép számban láttak napvilágot olyan értékes könyvek, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben érintik a vidékfejlesztési politika témakörét. E könyvek közül, a teljesség igénye nélkül kiemelek néhány szerzőt, kollégát, akiknek müveire felfigyeltem: Samdi Csaba (2003) Térség- és vidékfejlesztés című könyvében elsősorban a támogatáspolitikával foglalkozik; Fehér Alajos (2005) A vidéki gazdaság és a mezőgazdaság című könyvében sokoldalúan bemutatja a vidékgazdaságot; Csete László és Láng István (2005) is a témához kapcsolódó fontos szempontokat emelnek ki A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés című könyvükben. Glatz Ferenc (2008) az Új vidékpolitika című könyve a Párbeszéd a vidékért című sorozat első kötete. Magda Róbert és Marselek Sándor (2010) Vidékgazdaság I-II. címen elemezték a vidék gazdasági folyamatait. Külön öröm, hogy immár a határon túli magyarok is értékes köteteket jelentetnek meg szülőföldjük vidékfejlesztéséről. E téren kiemelkedik Vincze Mária (2002) egy székelyföldi kistérségről, illetve Karácsony Dávid (2010) Kárpátaljáról irt könyve. Ezek az új könyvek és a saját kutatásaim újabb tanulságai új kérdéskörök bemutatására, mások elhagyására sarkalltak. A kötet első megjelenése óta nyolc év telt el. Azóta Magyarország az Európai Unió (EU) tagja lett, és a vidékfejlesztésben, különösen a támogatáspolitikában jelentős tapasztalatokat szerzett. A második, javított kiadás ezekre a tapasztalatokra is kitér. A könyv a vidékfejlesztési politika társadalmi szempontjaira fekteti a hangsúlyt és egyaránt elemzi az európai és a hazai viszonyokat. Az elemzés nemcsak saját kutatási tapasztalataimra, hanem a rendszerváltás után felnőtt hazai vidékfejlesztési szakembergárda munkájára is alapoz, ezáltal áttekintést nyújt a honi vidékfejlesztés szakmai helyzetéről. A kötetben kifejtett álláspontokról a témában folytatott közel két évtizedes kutatási eredményeim győztek meg. A könyvben feltett kérdések a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-ttidományi Karán működő Regionális gazdaságtani és politikai doktori iskolában, a Kaposvári Egyetem Gazdaságttidományi Karának Gazdasági- és vidékfejlesztési agrármérnök Bsc-n, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészetttidományi Karának Szociológia MA-n tartott kurzusokon fogalmazódtak meg. A feleletek pedig az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében végzet kutatómunkám során születtek meg. A kutatásom végzéséhez szükséges anyagi háttér jelentős részét az Országos Tudományos Kutatási Alap, az Országos Kiemelésű Társadalomhtdományi Kutatások és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatai biztosították. Köszönet a könyv két lektorának. Tímár Juditnak és Illés Ivánnak, akik észrevételeikkel segítették a munkámat. Pécs, 2011. november Kovács Teréz