Válság és veszélyek a nemzetközi kapcsolatokban [antikvár]

BEVEZETŐ Napjainkban a nemzetközi közösségben olyan mértékű együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az egyes államok és az egyes régiók között, amely alapvetően pozitívan hat a világ fejlődésére, elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés vívmányainak megosztását. A nemzetközi tőkeáramlás új fejlesztési lehetőségeket teremt, új piacok nyílnak meg és új technológiák válnak hozzáférhetővé. A globalizáció azonban nemcsak összeköt, értékeket és magatartási modelleket közvetít, hanem el is választ azzal, hogy tudatosítja a civilizációs törésvonalakat, és az identitás elvesztésével fenyeget. Az új világrendben az egyes államok biztonsága szorosan összefügg, csakúgy, mint a biztonság különböző dimenziói, hiszen a biztonság maga is egy átfogó kategória: a katonai mellett figyelembe kell venni politikai, emberi és kisebbségi jogi, gazdasági, információs és technológiai, környezeti és egészségügyi vetületeit, a szociális biztonság kérdéseit és a közbiztonságot, az egyének biztonságérzetét is. A 21. században a nemzetközi közösség egészét érintik a globális biztonsági kihívások: a gazdasági-társadalmi feszültségek, a gazdasági globalizáció negatív hatásainak ellensúlyozása, a szegénység elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés biztosítása, a klímaváltozás kezelése, a migrációs problémák, a fertőző betegségek terjedésének megelőzése, a nemzetközi bűnözés, a terrorizmus és az egyre erősödő rasszizmus és vallási intolerancia elleni küzdelem. Ezek a problémák egymással szorosan összefüggenek, egymást erősítik, így kezelésük is elválaszthatatlan, ezért ugyanolyan átfogó szemléletet kíván meg, mint az emberi jogok biztosítása. A nemzetközi világrend fejlődését a 20. században meghatározó gazdasági globalizáció jelensége a 21. században is jelentős világpolitikai tényező marad. A globalizálódó világban növekszik az államok, népek, emberek egymásra utaltsága, a világ egyes országaiban zajló folyamatok hatása nem áll meg az államhatároknál, hanem a világ más országaiban is érezhető következményekkel jár. Ezzel kapcsolatban egyre gyakrabban fogalmazódik meg a „globális kormányzás" (global governance) elmélete és igénye, a nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ és szakosított intézményei, a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének erősítése és új alapokra helyezése.