Válság és jog [antikvár]

BEVEZETŐ A jog az államisághoz kötött, szerepe a rendezett életviszonyok rögzítése, a demokrácia és a polgárok jogainak védelme. A jognak elő kell segítenie a gazdaság fejlődését, választ kell adnia a kor kihívásaira. A jogot az arra feljogosított állami szervek alkotják, így az állami akarat jelenik meg jogszabály formájában. A politika megelőzi a jogot, a jogszabályok megalkotása visszavezethető a népre, a választók akaratára. A jog - ide nem értve az európai uniós joganyagot és a nemzetközi jogot - egy meghatározott államterületen belül fejti ki a hatását. A jog akkor töltheti be szerepét, ha demokratikus alapelveken nyugszik, ellenkező esetben a jog már nem véd, nem épít, hanem ártalmas eszköz egy elnyomó hatalom kezében. Egy ország prosperáló gazdasági helyzete, fejlődése, a társadalom belső békéje magával hozza a jogbiztonságot, a jogállamiság érvényre jutását, a jog harmonikus fejlődését. Ezzel szemben, amikor egy országban külső vagy belső okok folytán politikai, gazdasági vagy akár morális válság alakul ki, a jog szerepe is megváltozik. Az állami szervek drasztikus, akár „unortodox" lépésekre kényszerülnek, és így a jog korábbi, békés viszonyok közötti rendje felbomlik. A válságok jellege, súlyának mértéke számos eltérést mutathat. Vannak olyan válságok, amelyek csak egy országot érintenek, léteznek regionális, illetve világválságok, amelynek következményei messze meghaladják egy ország határait. A válságkezelés a válság jellege szerint szinte valamennyi jogágat érintheti. Ez így volt a múltban és így van a jelenben is. A válságkezelés kereteit azonban a nemzeti alkotmány, illetve az államot kötő transznacionális jog határolja be. Vannak olyan válságok, amelyek kezelésének kereteit a nemzeti alkotmányok jelölik ki. Ilyen például a rendkívüli állapot, a szükséghelyzet, a vészhelyzet, egy egészségügyi válsághelyzet vagy akár a migrációs válsághelyzet. A nemzeti alkotmányok általában meghatározzák, hogy ilyen helyzetekben mely szerv milyen rendkívüli jogosítványokkal bír, illetve mely alapjogok felfüggesztésére van lehetőség. Gondoljunk csak arra, amikor egy egészségügyi válsághelyzetre tekintettel kijárási tilalmat kell bevezetni vagy a gyülekezési jogot kell korlátozni. A nemzeti alkotmányokon túlmenően a nemzeti alkotmánybíróságok is jogosultak alkotmányértelmezés révén a válság megelőzése érdekében egy - az általánostól eltérő - speciális jogosítványt biztosítani pl. az államfő részére. Magyaror-