Ülnök a bíróságon [antikvár]

Bevezetés Pártatlanság, közreműködés, reprezentativitás 2016-ban a magyar laikus bírósági rendszer átalakítására tett az Igazságügyi Minisztérium javaslatot a büntetőeljárási reform keretében. A szándék, amely 2018-tól jelentősen csökkentette a jogi végzettséggel nem rendelkező laikusok szerepét az igazságszolgáltatásban, beleillett abba a folyamatba, amely a volt szocialista országokat az 1990-es évek óta jellemzi. Az egypártrendszer időszakában a szovjet mintára kialakított ülnökbíróságok korántsem erősítették a jogászokban azt a hitet, hogy a néprészvétel bármilyen értelmes célt szolgálna.' Jackson és Kovalev cikkében felvetődik, hogy az Európa Tanács országaiban a legszegényebb vagy az emberi jogokat a legkevésbé tiszteletben tartó jogrendszerekben szerény a laikus közreműködés vagy egyáltalán nem létezik.^ Emellett a szerzők kiemelik még azt is, hogy a volt népi demokratikus jogrendszerekben a régi rendszer negatív tapasztalatai miatt került sor a laikus részvétel csökkentésére, és példáik alapján jól látszik, hogy a fenti szempontok időnként átfedésben is lehetnek. Michael Bobek a 2011-ben publikált, cseh laikus bíráskodást érintő reformról is szóló írásában' a laikus elem csökkentésére irányuló törvényhozói indokokat is felsorakoztatja, amelyek a laikusok passzivitása, szerény közreműködése mellett az ülnökrendszer működtetésével járó technikai nehézségeket is jelenti. A magyar ülnöki rendszer átalakításánál, a részvétel csökkentésének vonatkozásában a törvényhozó a korábbi - meg nem nevezett - negatív tapasztalatokra, az ülnökrendszer nem jogállami múltjára és a más országokban is megfigyelhető tendenciákra hivatkozik.^ Ülnöki részvétel csak a katonai Kulcsár 1971.127. p. Jackson, J. D, - Kovalev, N. R: Lay Adjudication in Europe: The Rise and Fall of the Traditional Jury. (2016) 6. p. = http://ssrn.com/abstract=27824i3 (2016.10.10.). Bobek 2014.12. p. „A büntetőügyekben 1949-ben általánossá tett ülnöki rendszer ennek megfelelően abból a megfontolásból fakadt, hogy a totalitárius államberendezkedés a független igazságszolgáltatást is teljesen maga alá akarta gyűrni. Eredeti rendeltetése miatt ezért jogállami keretek közt - az Alaptörvény U) cikk (1) bekezdés első mondatára és az R) cikk (3) bekezdésére figyelemmel - vákozatlan formában nem tart-