Új polgári törvénykönyv [antikvár]

2013. évi v. törvény a polgári törvénykönyvről* *A törvényt az Országgyűlés a 2013. február H-i ülésnapján fogadta el. u első könyv bevezető rendelkezések 1:1. § /".^ törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. 1:2. § [Értelmezési alapelv] (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. 1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakoriása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. 1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. (3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. 1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma] (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. (2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 1:6. § [Birói út] Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése - ha törvény eltérően nem rendelkezik -bírói útra tartozik. második könyv az ember mint jogalany ELSŐ RÉSZ A JOGKÉPESSÉG i. cím a jogképesség kezdete és megszűnése 2:1. § [Ajogképesség] (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. (2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis. 2:2. § [A jogképesség kezdete] (1) Ajogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg. (2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít. 2:3. § [A magzat gyámja] (1) A gyámhatóság - kérelemre vagy hivatalból - gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges. (2) Gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az ügyész és a jegyző kérheti. 2:4. § [A jogképesség megszűnése] Ajogképesség a halállal szűnik meg. ii. cím a holtnak nyilvánítás 2:5. § [A holtnak nyilvánítás] (1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. (2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. (3) A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámható-