Rendészet, vagyonvédelem [antikvár]

1. BEVEZETÉS Az 1980-as évek végén 1990-es évek elején bekövetkező rendszerváltás jelentős változásokat okozott a magánbiztonság területén. A korábbi időszakban a biztonságszervező, személy- és vagyonbiztonságról való gondoskodás majdnem teljesen állami feladat volt. Az állam a maga módszereivel, - amelyen lehet vitatkozni, hogy jók voltak-e vagy sem, - biztosította, hogy ne alakuljanak ki kirívó vagyoni különbségek, ne legyen a belföldi gazdaságban jelentős konkurencia harc, határok közé szorította az ellenérdekű gazdasági és egyéb csoportosulások kialakulását. Ezek a társadalmi-gazdasági körülmények nem tették lehetővé, hogy jelentős „fekete" vagy „szürke" gazdaság alakuljon ki, amellyel együtt jár a szervezett bűnözés térhódítása. A rendőrség megfelelő korlátok között tudta tartani a bűnözést, sikeresen akadályozta meg, hogy a prostitúció, a kábítószer kereskedelem külön gazdasági ágazattá váljon. A biztonságszervező, személy- és vagyonvédelem területeit tekintve az alábbi fő jellemző vonások állapíthatók meg. Személyvédelem - kiemelt állami vezetőknek járó, állam által biztosított védelmen, továbbá a rendőrség részéről egyformán minden állampolgárt érintő védelmen kívül, személyvédelem lényegében nem létezett, tekintve, hogy igény sem volt rá. A vagyonvédelem területén, a többségében állami tulajdonon alapuló gazdaságban az állam, mint tulajdonos, jogszabályi előírásokkal kötelezte a gazdálkodó szervezeteket a rájuk bízott vagyon védelmére. Meghatározta, hogy milyen rendészeti szervezeteket kell létrehozni, a szervezet tagjainak melyek a kötelességei, és hogyan kell intézkedni. A pénz- és értékszállítás állami feladat volt és a volumene a jelenlegi helyzethez képest nem volt jelentős. A tevékenységet szinte kizárólagosan a Magyar Posta végezte, kivéve a Magyar Nemzeti Bank szállítmányait. A rendezvényeket túlnyomó többségében állami és társadalmi szervezetek rendezték, biztosításuk elsősorban a rendőrség feladata volt. A biztonságtechnikai rendszerek az állami akarat alapján elsősorban az állami gazdálkodó szerveknél és állami intézményeknél voltak telepítve, a személyi, illetve magántulajdon tekintetében ez nem volt számottevő. A rendszerváltozással olyan jelentős társadalmi-gazdasági változások következtek be, amelyek a biztonságszervező, személy- és vagyonvédelem területén is éreztették hatásukat. A korábban megtűrt vagy tiltott magánbiztonsági tevékenység felértékelődött, és jelentős fejlődésnek indult.