Polgári törvénykönyv [antikvár]

ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. A Ptk. értelmezése Ptké. 5. § (1) A Ptk rendelkezéseit a hatálybalépése előtti bírói gyakorlatban kialakult jogelvek szerint nem lehet értelmezni. (2) A Ptk hatálybalépésével hatályát veszti a) a Legfelsőbb Bíróság valamennyi polgári jogi tartalmú, kötelező erejű iránymutató döntése (elvi döntés, elvi megállapítás), b) a Legfelsőbb Bíróság által hatályában fenntartott valamennyi polgári jogi tartalmú teljesülési határozat, jogegységi döntvény és elvi határozat, c) valamennyi polgári jogi tartalmú kollégiumi állásfoglalás. (1) Az előző bekezdés nem vonatkozik az a)-c) pontokban felsorolt azokra a döntésekre, amelyek a Ptk által nem szabályozott, illetőleg külön szabályozásra fenntartott intézményhez (pl. nemzetközi magánjog, szerzői, találmányi jog), vagy olyan jogszabályhoz kapcsolódnak amelynek hatályát ez a tör\>ény-erejű rendelet nem érinti. (4) A Központi Gazdasági Döntőbizottság elvi határozatainak érvényét a Ptk. hatálybalépése nem érinti. A Ptk. rendel-kezéseivel ellentétes jogszabályon alapuló elvi határozatok azonban a Ptk hatálybalépésével hatályukat vesztik. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. (2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. 3. § (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. (2)-(3) Hatályon kívül helyezte 1991. június 9. napjától az 1991. évi XIV. törvény. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. (2)-(3) Hatályon kívül helyezte 1991. június 9. napjától az 1991. évi XIV. törvény. (4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. (2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság ¦