Munkajog [antikvár]

BEVEZETÉS A hazánkban végbemenő gazdasági, társadalmi átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés szükségessé tette a munkajogi szabályozás átalakítását is. A korábbi közigazgatás-jellegű, eltérést nem engedő munkajogi szabályozást a gazdálkodó szervek és a munkavállalók vonatkozásában fel kellett váltani a piaci viszonyok között alkalmazható magánjogias jellegű, elsősorban a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodást előtérbe helyező szabályozásnak. E követelményeknek megfelelően lépett hatályba .1992. július l-jétől az 1992. évi XXII. törvény: a Munka törvénykönyve (továbbiakban: Mt.), melyet a gazdasági élet indokolta szükségszerűségek és alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és az EU jogszabályokkal való harmonizálás alapján többször jelentősen módosítottak. Az Mt. tehát EU konform szabályokat tartalmaz. Az Mt-hez képest alacsonyabb rendű jogszabályok is tartalmaznak a munkaviszonyokra vonatkozó előírásokat (kormányrendelet, miniszteri rendeletek), ezek azonban nem lehetnek ellentétesek a Munka Törvénykönyvével. Amennyiben az alacsonyabb rendű jogszabály ellentétes a magasabb rendű jogszabály előírásával, a magasabb rendű jogszabályt kell alkalmazni. Munkaviszonyokra vonatkozó szabályozást tartalmaznak még a kollektív szerződések, üzemi megállapodások, munkavédelmi szabályzatok, amelyek nem lehetnek ellentétesek jogszabályokkal. Kivételes rendelkezést tartalmaz az Mt., amikor kimondja, hogy kollektív szerződés vagy a felek megállapodása az Mt. harmadik részében (a munkavégzésre vonatkozó előírások) meghatározott szabályoktól - ha e törvény másképp nem rendelkezik - eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg. A kollektív szerződés, illetve a felek megálla-