Mikor bűncselekmény a háború? [antikvár]

Lattmann Tamás1 FEGYVERES KONFLIKTUSOK ÉS AZ EMBERI JOGOK - MIÉRT NEHÉZ KÉRDÉS? A könyv, amelynek e tanulmány a bevezetőjéül szolgál, egy olyan téma alaposabb vizsgálatára vállalkozik, amely a nemzetközi jog területének egyik leginkább figyelt, vizsgált, értelmezett, ám ugyanakkor leggyakrabban félreértelmezett területe: az emberi jogok fegyveres konfliktusok során történő tiszteletben tartása témája. A mű szűkebben az európai kontinensen kialakított emberi jogi rendszert vizsgálja meg, az Európa Tanács keretében elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének elemzésével, valamint az annak végrehajtása, ellenőrzése céljából felállított Emberi Jogok Európai Bírósága által tárgyalt egyes releváns jogeseteken keresztül. Ennek a bevezető tanulmánynak kettős célt tűztem ki: egyrészt, hogy a tisztelt olvasó az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának mélyebb elemzése előtt átfogó képet kapjon az érintett két jogterület, a nemzetközi emberi jogok, illetve a nemzetközi humanitárius jog természetéről, sajátosságairól, lehetséges összefüggéseiről, majd pedig hogy az utóbbi legalapvetőbb szabályain, alapelvein keresztül mutassam be működésének a legfontosabb elemeit. Úgy vélem ugyanis, hogy ezek ismerete, megértése nélkül az emberi jogok fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseit sem tudjuk helyesen értelmezni. Egy fegyveres konfliktusban az emberi jogok korlátozásának jogszerűségének legfontosabb - ugyanakkor nem kizárólagos - feltétele az adott cselekmény nemzetközi humanitárius jogi szempontból való jogszerűsége. Egy olyan cselekmény, ami egyébként az emberijogoksérelmével jár, még lehet a humanitárius jog szempontjából jogszerű, de fordítva ez nem működik - egy humanitárius jogi szempontból jogsértő cselekmény soha nem vezet jogszerű jogkorlátozásra, az ilyen aktusok mindig egyben emberi jogi jogsérelemként is értelmezhetőek. Ennek a legitimitásnak a megítéléséhez lehetnek szükségesek az alapvető humanitárius jogi ismeretek. A tanulmányban igyekszem megjelölni olyan, lehetőleg magyar nyelven is elérhető további szakirodalmi, vagy ismeretterjesztő forrásokat, amelyek az érdeklődő olvasó számára lehetővé teszik a témában a további elmélyülést, vagy annak egyes részeinek alaposabb megismerését, hiszen terjedelmi és műfaji okokból sincsen lehetőség a jelen írás keretei között minden részletre kitérni. 1 LattmannTamás egyetemi adjunktus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Jogtudományi és Politikaelmélet Tanszékének, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi jogi Tanszékének oktatója.