Megfojtott virágok [antikvár]

1. AZ ELTŰNÉS Áprilisban milliónyi apró virág borítja el az oklahomai oszázs dombokat és prérit: sárga árvácskák, porcsinok, kékpárnák. John Joseph Mathews oszázs író szerint a parányi szirmok univerzuma úgy fest, mintha „az istenek konfettit szórnának" a vidékre. Májusban aztán, amikor prérifarkasok üvöltenek az óriásira püffedt, kísérteties hold alatt, a magasabb növények, a pletykafélék és kúpvirágok befonják a kisebb társaikat, hogy ellopják előlük az életadó fényt és vizet. A vadvirágok szárai elpattannak, szirmaik szétszóródnak, s nemsokára eggyé válnak a földdel. Az oszázs indiánok ezért hívják a májust a megfojtott virágok havának.' 1921. május 24-én^ Mollie Burkhart, az oklahomai oszázs település, Gray Horse lakója aggódni kezdett, hogy történt valami az egyik nővérével, Anna Brownnal. Az egy esztendővel idősebb, 34 éves Anna három nappal korábban tűnt el. Gyakran „kirúgott a hámból" - családja rosszallóan csak így utalt azokra az alkalmakra, amikor Anna virradatig táncolt és ivott a barátaival. Eltelt egy éjszaka, majd még egy, és Anna nem jelent meg Mollie tornácán úgy, ahogy szokott: hosszú haja kissé ziláltan áll, miközben fekete szeme vulkáni üvegként csillog. Anna szerette