Magyar polgári jog - Szerzői jog és iparjogvédelem [antikvár]

I. rész: A szerzői jog és ipaijogvédelem általános kérdései 1. § A szerzői jog és iparjogvédelem elméleti problémái 1. A szerzői jog és iparjogvédelem főbb területei 2. A szerzői jog és iparjogvédelem történeti fejlődése 3. Nemzetközi együttműködés a szerzői jogi és az iparjogvédelmi oltalmi tárgyak védelmére 4. Elméletek a szerzői jog és iparjogvédelem alapjairól és jellegéről 1. A szerzői jog és iparjogvédelem főbb területei A korábban szellemi alkotások joga néven tárgyalt jogterület a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. Mindkét mozzanat megvilágításra szorul. A szellemi alkotások és egyéb oltalmi tárgyak védelmének jogterülete - a magyar civilisztikai tudomány álláspontja szerint - a polgári Jog területére tartozik. Ennek a tételes jogi megoldás éppúgy alapjául szolgál, mint a polgári jog tárgyára, területére vonatkozóan kifejtett különböző elméleti megközelítésű álláspontok. Korábban az áruviszony-elmélet vallói és a struktúraelmélet képviselői - esetleg más-más érveléssel, de - egyaránt a polgári jog szerves részének minősítették e jogterületet, és a 2013.-as Ptk. előkészítése kapcsán lefolytatott viták sem módosították ezt az álláspontot. A jogági besorolás egyes kérdéseire később (1. § 4.; 2. § 1.) visszatérünk. A tárgyalt jogterület viszonylagos önállóságának, sajátos vonásainak egyrészt vannak ugyancsak tételes jogi (kodifikációs technikai) alapjai, másrészt ezt a viszonylagos önállóságot az ezen a területen kialakuló jogviszonyok sajátos tárgya is megalapozza. Ezt egészen röviden abban lehetne megjelölni, hogy ennek a jogterületnek a jogviszonyait - elsősorban történeti kialakulásában -az cdkotáscentrikus megközelítés jellemzi. (A védjegyjog gyökereit az áruk megkülönböztetéséből eredő piaci szükséglet jelenti.) Ma már az alkotás (alkotó)-védelmi szempont mellett - egyre erőteljesebben - az alkotások létrehozásába és felhasználásába befektetők, a szellemi alkotást hordozó ái'u (szolgáltatás) értékesítése monopóliuma védelmének szempontja, valamint a monopólium közérdekű korlátozásának eleme is érvényesül. 9