Bővebb ismertető
Az állam és a jog fejlődéstörténetét hordozó ismeretek tudományos igényű feltárása nem új keletű törekvés. Így a történeti jogtudományok viszonylag tekintélyes időbeli jelenlétéről beszélünk hazánkban is, a jogrendszerek évezredekre visszanyúló tapasztalatainak a rendszerezésében pedig ma már szinte áttekinthetetlennek tűnő nemzetközi tudományos eredményekkel rendelkezünk. Ennek a ténynek a felismerése nyomán vesztette el hitelét az egyetemességre, ill. a teljességre való törekvés, enerválódott, ill. retrográddá merevedett a csak nemzeti sajátosságokat kereső szemlélet. Az állam és a jog fejlődéstörténetének mégis manapság egyfajta sajátos reneszánsza tűnik elénk, amit újabban a nemzeti jogtörténet iránt támadt érdeklődés is éleszt.
A hazai jogtudomány iránti elvárások között a legkülönbözőbb jogtudományi ágazatokban, ill. a hivatásszerűen jogtörténettel foglalkozók eredményeiben benne van korunk levegőjét folyamatosan szaturáló azon igény, amely az állam, ill. a jog történelmi szerepének jobb megértését célozza. Valójában a kontinens keleti felében azóta tudatos (ill. gyakran tudat alatti) ez az igény, mióta a rendi, ill. a különböző nemzeti elnyomás felszámolását célzó törekvés a modern állami struktúrák megteremtésétől és a modellként alkalmazott (bevett) jogtól várta a történelmi lépéshátrányok leküzdhetőségét.