Maffia [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
A szerző 1968 január-februárjában már harmadszor járt Szicílián, de alig sejtett valamit is abból a nehezen megfogható és tettenérhető jelenségből, amelyet maffiának hívnak. Hogy miről is van voltaképpen szó, akkor kezdte megérteni, amikor a maffia nyomába szegődött. "Nézzen rám, én is maffiózó vagyok" - mondta neki 1968 kora tavaszán F. úr, Palermo egyik legnagyobb, patinás üzletének pallérozott tulajdonosa. Azt adta ezzel tulajdonképpen értésére, hogy nem kell ahhoz föltétlenül bűnözőnek lenni, hogy valaki Nyugat-Szicílián a "tiszteletre méltó társulás" céljait szolgálja. Ott az egész élet mélyen fertőzött, s így időnként még a tisztességesebbek is - jóllehet akaratlanul - a maffia szekerét tolják. Egyetlen itt olvasható párbeszédet sem a szerző talált ki. Vagy részesük volt, vagy hiteles dokumentumok alapján idézi vissza őket, akár a bandita Giuliano történetéről, akár Luciano Liggióéról ír. Többnyire kollégái, barátai segítették kutatásait, de nemegyszer a véletlen hozta össze emberekkel, juttatott a kezébe dokumentumokat. 12 évnyi kutatómunka után született meg ez az írás, alakult ki a szerzőben az a biztos tudat, hogy a maffia nem közönséges bűnszövetkezet, hanem ennél sokkal több, és más: társadalmi, politikai jelenség. Ezt igyekszik bebizonyítani ez az érdekfeszítő olvasmány.