Bővebb ismertető
Sem egészen kis kompendium, sem nagyobb tankönyv, hanem az új egyházi jognak a kettő között középen álló összefoglalása kíván lenni e munka és főképen a világi joghallgatóknak meg gyakorlati jogászoknak, valamint az egyházjog iránt érdeklődő más világiaknak, sőt a magyar műszók megismertetése tekintetében az egyházjogot annak latin nyelvű forrásai és irodalma miatt természetszerűen latinul tanuló hittudomány-hallgatóknak is óhajt szolgálatot tenni.
Eltekintve a 2. §-ban közölt régibb és újabb irodalomtól, az egyes §-oknál és vitás kérdéseknél mellőztük az irodalmi utalásokat és lapvégi jegyzeteket, amit a rövidségre való törekvésen kívül azért is megengedhetőnek tartottunk, mert Enchiridion Iuris Canonici (Pécs, 1926, XIV + 1019 lap) című terjedelmesebb latin nyelvű tankönyvünk szerény véleményünk szerint a tudományos apparátus dolgában felmerülő kívánságokat jórészt kielégítheti.
Beosztás tekintetében nagyjából az új egyházi törvénykönyv rendszerét követjük. Jelentékenyebb eltérés az, hogy a zsinatokról a klerikusokat ismertető rész végén szólunk, hogy a keresztségről szóló részt a személyeket, a felszentelés jogát a klérust tárgyaló részben adjuk, a hivatali és javadalmi jogot összeolvasztjuk, a házasságjogban a felmentésről az akadályok után beszélünk.
A római szentszék fontosabb törvénymagyarázatai, döntései és ítéletei az AAS. XIX. (1926.) 10. füzetéig vannak felvéve.
Adja Isten, hogy a könyv kitűzött célját elérje s az egyházjog ismeretének terjedését legalább némileg elősegítse.
Pécs, 1927 november 14. A SZERZŐ.