Jogi alaptan [antikvár]

I. FEJEZET AZ ÁLLAM, A JOG ÉS A JOGFORRÁS 1.§. Alkotmányjogi alapfogalmak 1. Az állam fogalma Az állam a társadalom történetileg meghatározott hatalmi-politikai szervezete, amely meghatározott terület és népesség felett főhatalommal rendelkezik. 2. A Magyar alkotmány - emberi jogok 2.1. A jelenlegi magyar alkotmány még mindig - a számos alkalommal módosított - 1949. évi XX. törvény újabb politikai változásokhoz adaptált változata. A polgári társadalmi rendre való átalakulás folyamatában e körben is fölmerült a vita: vajon legyen-e teljesen új alkotmány, vagy egyelőre elég a jelenlévőt jelentősen módosítani. Végül is az utóbbi irányzat győzött. 1989-1994 során több alkotmánymódosítás is volt. Az alkotmányt a sok módosítás után 1990. augusztus 24-én egységes szerkezetbe foglalták. Az 1949-es alkotmány, követve a lenini egységes hatalom elméletét, minden államszervezetet a legfőbb népképviseleti szerv - a parlament - alá rendelt. Ugyanakkor, bár deklaratíve korlátlan hatáskörrel bírt a parlament, mégis - a kommunista párt ún. szuperállami funkciójához igazodva - meglehetősen jelentéktelen szerepet játszott. Helyette a kollektív államfői testület - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa - hozta a pártdöntésekhez igazodva a legfontosabb állami döntéseket. Az Elnöki Tanács az évente pár napot ülésező parlamentet teljes jogkörben helyettesítette. A politikai rendszerváltozásnak megfelelően 1989-1990-ben a régi alkotmányba egy polgári államszervezet alapvonásainak megfelelő rendszer került beépítésre. Természetesen ezt a régi alkotmányszerkezetben csak korlátozott mértékben lehetett végrehajtani. A végleges rendezés a teljesen új alkotmányra vár. Ezzel az új alkotmánnyal fog kiépülni Magyarországon a modern polgári jogállam.