Iparjogvédelem [antikvár]

ELŐSZÓMintegy 10 év telt el azóta, hogy megjelent Lontai Endre professzor kiváló egyetemi jegyzete a szellemi alkotások jogáról. A mindenrészletre kiterjedő alapossággal megírt munka több éven keresztül megfelelően szolgálta a hallgatók, olvasók igényeinek magas szintű kielégítését. Azóta rendszerváltás történt hazánkban, bekövetkezett a piacgazdaságra való áttérés, részben kiépültek illetve kiépülnek annak gazdasági és jogi keretei.Mindez azzal a következménnyel jár együtt, hogy jogrendszerünk, ezenbelül is a polgári jog részét képező, szellemi alkotások körébe tartozójogintézményeinket is korszerűsíteni kell, hozzá kell igazítani az európainormákhoz. Valóságos kodifikációs hullámnak lehettünk és lehetünktanúi elsősorban az ipaijogvédelem területein. Elsőként megszületett azújításokról szóló új jogszabály, azt követte a találmányi szintet el nemérő használati mintaoltalom bevezetése, a mikroelektronikai félvezetőtermékek topográfiájának oltalma, végül az új szabadalmi törvény ismegalkotásra került. Megtörtént a vállalat és árjelzők körében a védjegyjog és a földrajzi jelzések oltalmának újraszabályozása is.Erre tekintettel szükségessé vált egy új, iparjogvédelmi tárgyú jegyzetmegírása, amely azonban ráépül a Világhy és a Lontai professzor általkimunkált értékekre. Világhy Miklós professzor tett legtöbbet a szellemi alkotások jogának elméleti kimunkálása érdekében, lerakta annakelméleti és didaktikai alapjait, melyet Lontai professzor színvonalasanfejlesztett tovább. Azokon a területeken, amelyeket az új szabályozásnem érintett, ezek az állandónak mondható elsősorban didaktikai értékek a szükséges mértékben átvételre kerültek, jelezve ezzel azt, hogy emunka szerves folytatása a korábbi, hosszú ideig hatályos és a tanulástjól szolgáló jegyzetnek.