Bővebb ismertető
Előszó
A szerkesztő feladata az, hogy szerkesztői módszerekkel és eszközökkel közelebb hozza az olvasót és a szerzőket, más szóval hozzásegítse az olvasót a szerzők mondanivalójának jobb megértéséhez. Ez a megtisztelő feladat egyben felelősséggel is jár.
A szerző azért ír, hogy olvassák, a szakíró ezen felül azért is, hogy megértsék. A megértéshez ismeretekre van szükség, megfelelő ismeretek nélkül nincs megfelelő megértés. Az olvasó általában két okból vesz kézbe szakmai szöveget: egyrészt, mert új ismeretet szeretne szerezni, másrészt mert a már meglévő ismereteit kívánja bővíteni.
A jelen kiadvány célja - a terjedelmi korlátok lehetőségein belül - mindkét igény kielégítése. A kiadvány két témaköre önállóan is megállja a helyét, ám mivel szakmai szempontból szoros kapcsolat van köztük, ezért átfedések, párhuzamok is találhatók benne. A szerkesztés során megtartottuk ezeket a mondanivaló jobb megalapozása és megértése érdekében.
A másik szerkesztői megoldás az volt, hogy csak a legfontosabb jegyzetapparátust ismertetjük, ezzel mentesítve az olvasót az idő- és energiaigényes hivatkozások nyomon követésétől. Szükség esetén a világháló bőséges háttéranyagot tartalmaz.
A jegyzet első fele a környezetpolitika eszköztárának egy kis szeletét tekinti át, azokra az elemekre helyezve a hangsúlyt, amelyek vagy a legegyszerűbben használhatók, vagy kevéssé köztudottak, így új lehetőségek megismerését nyújtja az önkormányzati döntésekben részt vevők számára. A fenntarthatóság fogalmának áttekintése kihagyhatatlan, hiszen nap mint nap halljuk a kifejezést, ugyanakkor sokszor nem vesszük észre multidiszciplinari-tását, valamint azt, hogy a fenntarthatósági célok megvalósulását minden döntésünk során figyelembe kell venni, megfelelő hangsúlyt helyezve a gazdasági, a társadalmi és a környezeti oldalra is. A DPSlR-modell és a SWOT-elemzés közkedvelt eszközök, jelen kötetben a környezetpolitikai vonatkozásokat emeltük ki. A fenntarthatóság horizontális célként való megjelenítése azt a követelményt állítja a döntéshozók elé, hogy a környezetünknek olyan elemeit is értékeljük közgazdaságilag (pénzben), amelyeket korábban mellőztünk. A zajterhelés csökkentése vagy az ökoszisztémák megőrzése, helyreállítása hasznot hoz a társadalomnak, így alapvető érdekünk ezek megvalósítása. A helyi közösségekben egyre nagyobb szerepet töltenek be a civil szervezetek, és részben rajtuk keresztül is jöhet létre az önkormányzatok társadalmi szerepvállalása, ezért az egyik fejezetünkben erről a két témáról írunk. Fontos továbbá tudatosítani, hogy a jövő generációk számára csak akkor tudjuk átadni a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, ha a társadalom tagjainak környezettudatossága erősödik; ezért ezt a témát is bővebben kifejtjük.
A jegyzet második része a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés feladat- és szervezeti rendszerét foglalja össze. Értelmezi a szakterület fogalmi készletét és a települések veszélyeztetettségi besorolásának módszertanát. Átfogóan ismertetjük a katasztrófavédelem szerteágazó feladatrendszerét, operatív és hatósági feladatait a tűzoltástól