Devizajog [antikvár]

I. F Fi J E Z E r ALAPFOGALMAK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK i. A DEVIZAJOGI KORLÁTOZÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN. A MAGYAR DEVIZAJOG KIALAKULÁSA ÉS FORRÁSAI (i) Magyarországon 1931 óta megszaikítás nélkül vanaak hatályban ún. devizakorlátozó rendelkezések, amelyek elsősorban a külfölddel való fizetési forgalimat szabályozzák, de a szorosan vett fizetési műveleteken kívül a külföldi személyekkel létrejövő vagyoni ügyleteknek, továbbá belföldiek külföldön levő vagyointárgyainak és külföldiek belföldi vagyontárgyainak igen széles körét érintik, illetőleg egyes, a devizagazdálkodás szempontjából jelentőséggel bíró értékek (valuta, deviza, arany) tekintetében a tulajdonosok és birtokosok szabad rendelkezési jogát megszüntetik vagy korlátozzák. A „deviza" szót tehát eredeti jelentésénél (külföldi pénzértékre szóló követelés) jóval tágabb értelemben használjuk, amikor de-üi^ízkorlátozásokról, devizatmáclotekről, devizajogról, deviza-hatóságról, devizahnnc?,&\ehménjekxő\ stb. beszélünk, mert a tervszerű devizagazdálkodás jogszabályai által védeni kívánt érdek (a devizagazdálkodási érdek) a szoros értelemben vett külföldi fizetéseken kívül számos más területen tette szükségessé az állampolgárok, sőt külföldiek vagyoni rendelkező szabadságának a korlátozását. A devizagazdálkodási rendelkezések célja valamely ország nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyban tartása az ország devizakészletének egyetlen kézben történő összpontosítá-sávaL Szocialista rendszerű államokban ez a célkitűzés része a tervgazdálkodásnak. (L. alább.) Kapitalista államokban de-