Belügyi Szemle 2005/10. [antikvár]

NYIKOS ESZTER Európai gondolkodók az európai kriminológiárólA Kriminálpolifika és Kriminológiai Kutatás Európai Szakfolyóirata (European Journal on Criminal Policy and Research) csaknem tíz éve megjelenő tudományos szakfolyóirat, amely célul tűzte ki, hogy vitafórumot hozzon létre Európa és a világ kriminológusai számára, és megfelelő nyilvánosságot biztosítson kutatási eredményeik közzétételéhez. 2001 őszén a lapnak különszáma jelent meg Az európai kriminológia körvonalai (Contours of a European Criminology) címmel, abból az alkalomból, hogy az Európai Kriminológiai Társaság ebben az időszakban tartotta első konferenciáját. A különszámban európai (és észak-amerikai) szerzők járják körül a témát: vajon létezik-e, létezhet-e egységes, önálló európai kriminológia; milyen helyet foglal el a világ tudományos életében; szükség van-e rá; hogyan lehet definiálni, körülírni; és milyen jellemző sajátosságai vannak. A cikkek voltaképpen a konferencián elhangzott felszólalások alapján születtek.Az itt összegyűjtött tizenöt tanulmány között megtalálható Hans-Joachim Schneider német kriminológus írása az európai kriminológia szükségességéről (In Need of a European Criminology). Ezzel kapcsolatos gondolatait a szerző három alapállftásból kiindulva világítja meg.A kriminológia Európában és az amerikai kontinensenAz első ilyen állítás: A kriminológia tudománya ugyan Európában alakult ki a XVIII-XIX. század folyamán, ám a XX. századtól kezdve az amerikai kriminológia vette át a vezető szerepet.Ezzel kapcsolatban Schneider elmondja: az európai kriminológia hagyományosan széttöredezett, széttagolt, mind nyelvében, mind tudományágait tekintve; ezenkívül szorosan kötődik egyfajta tekintélyelvű, nemzetben és államban való gondolkodáshoz. Az európai gondolkodásban ugyanis igen mélyen gyökeredzik az államhatalomba és a konfliktusok erőszakos megoldásába vetett hit, ennél fogva a büntetőjog szerepét errefelé hajlamosak túlértékelni. A kriminológia tudományának az adott szociális fejlettségi szintet elérő társadalmakban azonban nemzetközi, több tudományágat átfogó, demokratikus diszciplínának kell lennie, amely a társadalmi és személyek közötti konfliktusok békés megoldását tűzi ki célul.