Belügyi Szemle 2005/10. [antikvár]

NYIKOS ESZTER Európai gondolkodók az európai kriminológiáról A Kriminálpolifika és Kriminológiai Kutatás Európai Szakfolyóirata (European Journal on Criminal Policy and Research) csaknem tíz éve megjelenő tudományos szakfolyóirat, amely célul tűzte ki, hogy vitafórumot hozzon létre Európa és a világ kriminológusai számára, és megfelelő nyilvánosságot biztosítson kutatási eredményeik közzétételéhez. 2001 őszén a lapnak különszáma jelent meg Az európai kriminológia körvonalai (Contours of a European Criminology) címmel, abból az alkalomból, hogy az Európai Kriminológiai Társaság ebben az időszakban tartotta első konferenciáját. A különszámban európai (és észak-amerikai) szerzők járják körül a témát: vajon létezik-e, létezhet-e egységes, önálló európai kriminológia; milyen helyet foglal el a világ tudományos életében; szükség van-e rá; hogyan lehet definiálni, körülírni; és milyen jellemző sajátosságai vannak. A cikkek voltaképpen a konferencián elhangzott felszólalások alapján születtek. Az itt összegyűjtött tizenöt tanulmány között megtalálható Hans-Joachim Schneider német kriminológus írása az európai kriminológia szükségességéről (In Need of a European Criminology). Ezzel kapcsolatos gondolatait a szerző három alapállftásból kiindulva világítja meg. A kriminológia Európában és az amerikai kontinensen Az első ilyen állítás: A kriminológia tudománya ugyan Európában alakult ki a XVIII-XIX. század folyamán, ám a XX. századtól kezdve az amerikai kriminológia vette át a vezető szerepet. Ezzel kapcsolatban Schneider elmondja: az európai kriminológia hagyományosan széttöredezett, széttagolt, mind nyelvében, mind tudományágait tekintve; ezenkívül szorosan kötődik egyfajta tekintélyelvű, nemzetben és államban való gondolkodáshoz. Az európai gondolkodásban ugyanis igen mélyen gyökeredzik az államhatalomba és a konfliktusok erőszakos megoldásába vetett hit, ennél fogva a büntetőjog szerepét errefelé hajlamosak túlértékelni. A kriminológia tudományának az adott szociális fejlettségi szintet elérő társadalmakban azonban nemzetközi, több tudományágat átfogó, demokratikus diszciplínának kell lennie, amely a társadalmi és személyek közötti konfliktusok békés megoldását tűzi ki célul.