Államigazgatás [antikvár]

Bevezető Az államigazgatást ma, Magyarországon, a közigazgatás részének tekintjük, a közigazgatás magában foglalja az államigazgatáson kivül az önkormányzati igazgatást is. Tudnunk kell azonban, hogy a két fogalom (államigazgatásönkormányzati igazgatás) közti különbségtétel eléggé új keletű. 1950 és 1990 között az államigazgatás terminológiát használták mindamiak jelölésére, amit ma közigazgatásnak nevezünk, nem véletlenül. A helyi autonómiák minden fajtájának felszámolásával, a centralizmus elvének kizárólagossá tételével a központosított állam vált a társadalom ügyei intézésének kizárólagos meghatalmazottjává, amit a felszínen az jelzett, hogy a korábban használt közigazgatás fogalmát felváltották az államigazgatáséval. Ebben az időszakban az állam, a központi kormányzat és a minisztériumok minden helyi ügy eldöntését magukhoz vonhatták, illetve döntő mértékben befolyásolhatták, a helyi szervek egyik fajtája sem rendelkezett valódi önkormányzati jogosultsággal, helyi ügyek végleges, felülbírálhatatlan eldöntésének jogával, azaz minden ügy államigazgatási jellegűvé lett. Ehhez képest döntő változás következett be 1990-ben, amikor is az állami-önkormányzati dichotómia újra feléledt, az önkormányzati fogalom az állami ellentéteként. Ettől fogva osztályozzuk az ügyeket és az őket intéző igazgatási szerveket államigazgatásinak, illetve önkormányzatinak. A két fogalom azonban nem áll minden tekintetben szemben egymással, ezért illeszthetők be a közigazgatás fogalmába. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás közös vonását, s ez adja a közigazgatás első fogalmi elemét is, a tevékenység jellege adja. Mind az állami mind az önkormányzati igazgatásszolgáltatást végez, közérdekű szolgáltatást, illetve ermek szervezését. Közérdekű szolgáltatás a különféle igazolások, engedélyek, bizonyítványok kiadása, de ilyermek minősül a közvilágításról, a közutakról, a közoktatásról, a fizetési eszközökről, a személyi és tárgyi nyilvántartási rendszerekről való gondoskodás is. Közös továbbá az is a két igazgatási fajtában, hogy mindkettő rendelkezik döntései kikényszerítésének jogával. Döntéseiket a címzettek kötelesek tudomásul vermi, ha szükséges végrehajtani. Társadalmunkban a közigazgatási szerveken kivül egyetlen más igazgatási szerv sem kényszeríthet, - akár a személyi szabadság megvonásával, lakóházának lebontásával - másokat egyoldalúan, nem megállapodáson alapuló döntéseinek elfogadására. Tananyagunk tárgyát az államigazgatás képezi, s az ok, amiért külön választva ismertetjük és jellemezzük, az, hogy számos tekintetben csak reá jellemző sajátosságokkal is rendelkezik. A legdöntőbb az érdekérvényesítés és érdekképviselet területi vonzatában mutatható ki.