Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Tom. XLVII [antikvár]

Acta Facultatis Politico-iuridicae Universltatis Budapestinensis XLVII (2010) 7—21 Hamza Gábor* A dél-afrikai magánjog és a római jogi hagyomány 1. A római jog a Görög Magánjogi Törvénykönyv 1946-ban történő hatálybalépését követően Európában Skóciában (Skóciában civil law néven) és Katalóniában él tovább — nem számitva Andorrát' és San Marinót.^ Az európai kontinensen^ kívül elsősorban Afrika az a földrész,'' amelynek több államában is eredeti fonnájában hatályos, élő, alkalmazott jog mai is a im (privatum) Romanum. Az irodalomban uralkodó nézet szerint a helyes, adekvát terminus technicus a „Roman-Dutch Law". A „római-holland jog" (Romeins-Hollandse reg) terminus technicus maguktól a holland (hollandiai-németalföldi) jogtudósoktól származik.^ Megjegyzendő azonban, hogy van olyan álláspont is, mely * Hamza Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, ELTE Állam- és Jogtudo- h,!' mányi Kar, Római Jogi Tanszék. E-mail: [email protected] ' Ld. A. H. Angelo: Andorra: Introduction to a Customary Legal System, The American Journal of Legal History 14 (1970), 95skk. ^ Ld. G. b. curti—f. Passini—e. Ranza: Principi elementari del diritto private della Repubblica di S. Marino, Urbino 1939. ^ A római jogi hagyomány európai és Európán kívüli továbbélésére nézve ld. Hamza G.: áz európai magánjog fejlődése. Bp. 2002; uó: Le développement du droit privé européen. Bp. 2005; uö; Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition, Bp. 2009. Itt említjük meg, hogy az ázsiai kontinens több országában is kimutatható a Roman-Dutch law hatása, így pl. Sri Lanka (Ceylon — 1972-ig), amely 1656 és 1796 között Hollandia gyarmata volt. Jogrendszerében a római-holland jog erös hatása mutatható ki. Az 1796-tal kezdődő brit gyarmati, koloniális uralom alatt is érvényesül a római-holland jog hatása, bár kétségtelenül — politikai okok által is motiváltan — fokozatosan csökkenő mértékben. Ld. L. J. M. Cooray: The Reception of Roman-Dutch Law in Ceylon, The Comparative and International Law Journal of Southern Africa 7 (1974), 295—320. Az újabb irodalomból ld. C. G. Weeramantry: The Reception and Development of the Roman-Dutch Law in Sri Lanka, Lesotho Law Journal 1 (1985), 135—164; L. Hovy: Ceylonees plakkaatboek. Plakkaaten en andere wetten uitgevaardigd door het Nederlandse bestuur op Ceylon 1638—1796, I—II, Hilversum 1991. Sri Lanka jogrendszere ma az ún. mixed jurisdiction érvényesülésének egyik példája. Ld. A. Cooray: Sri Lanka: Oriental and Occidental Laws in Harmony, in: E. Örücü—E. Atwoll—S. Coyle (ed.): Studies in Legal Systems: Mixed and Mixing, London 1996, 71skk. Utalnunk kell arra, hogy Ceylon meghódítására, birtokbavételére a hollandok részéről fokozatosan került sor 1638—1658 között. Portugália 1658-ban adja fel utolsó támaszpontját a szigetországban. Ld. Hovy: id. m. I, Lllsk. ^ Ld. pl. Simon van Leeuwen (1625—1682) — aki korának tekintélyes ügyvédje — nagy hatású munkáját (Het Roomsch Hollandsch recht), mely először 1664-ben, Leidenben jelent meg. E munka újabb kiadásának adatai: S. van Leeuwen: Het Roomsch Hollandsch recht, herziene uitgave door C. W. Decker, 1—II, Amsterdam 1780—1783. A Roomsch-Hollandsch Recht kifejezéssel legkorábban simon van Leeuwen 1652-ben publikált: „Paratitula juris novissimi" c.