A tömegrendezvények rendőri biztosítása [antikvár]

BEVEZETÉS A TÖMEGRENDEZVÉNYEK RENDŐRI BIZTOSÍTÁSÁNAK EDDIGI TAPASZTALATAI A Magyar Köztársaság Rendörségének szolgálati gyakorlatában fontos helyet foglalnak el a tömegrendezvények biztonságának kérdései. Ezzel a problémakörrel igazán komolyan 1988 óta foglalkozik rendőrségünk, amikor hazánkban a meginduló politikai változások, s az ezzel együtt járó utcai politizálás megjelenése a jogi szabályozást és a rendőri kezelési gyakorlat kialakítását egyaránt igényelte. A demonstrációknál ugyanakkor számszerűen jelentősebbek a különböző sport-, kulturális és egyéb, nagy tömögek érdeklődésére számot tartó rendezvények. A labdarúgó stadionokban, a jégkorong-mérkőzéseken, újabban a kosárlabda- és kézilabdatalálkozókon, a rockkoncerteken hasonló problémákkai állunk szemben, mint bármelyik más ország rendőrsége. Éppen ezért a magyar gyakorlat és a tapasztalatok áttekintését e két fo területre: a demonstrációkra és a sportrendezvényekre kívánom irányítani. A rendezvénybiztosítások a közbiztonsági rendőri szolgálatban Magyarországon a rendezvénybiztosítások - beleértve ebbe a demonstrációkat és a sportrendezvényeket - a rendőrség közbiztonsági szolgálati munkájának valamivel több mint 10 %-át képezik. Statisztikai adataink alapján két nagy biztosítási hullám: egy tavaszi és egy őszi figyelhető meg. Ennek oka az, hogy eae az időszakra esnek nemzeti ünnepeink, valamint a különböző sportágak bajnoki mérkőzései is ekkor bonyolódnak. A tömegrendezvények területi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy azok nem a fővárost, hanem a vidéket érintik a leggyakrabban. Ez a demonstrációk és a sportrendezvények esetében egyaránt igaznak bizonyul. Ez • azért érdekes, mert a szakmai figyelem és a közérdeklődés is inkább a budapesti eseményekre koncentrál, mert az itt történteket ítéli leginkább meghatározónak, a tömegkezelés is - a nagyváros sajátosságaiból adódóan - itt a legbonyolultabb. A rendőri beavatkozások tekintetében számunkra a legtöbb gondot a sportrendezvények okozzák. Az ország 20 nagy közigazgatási egységére (a főváros és 19 megye) felbontva a rendőri beavatkozásokban szembetűnik a vidéld városok "vezető szerepe". A leggyakoribb rendbontás a garázdaság, amikor az elkövető olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat kehsen, a köznyugalmat súlyosan megzavarja. A második leggyakrabban előforduló jogsértés a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklása. Igen sok szurkoló olyan tárgyakkal érkezik a rendezvényekre, amelyek támadásra, esetenként az emberi élet kioltására alkalmasak. Ilyen eszközök például a gázsprayk, a különböző nagyságú kések, ólmosbotok, baseballütők, láncok, és még hosszasan lehetne őket sorolni. Előfordult, hogy a stadionoknál a beléptetés során végzett biztonsági ellenőrzésekkor 150-200 belépni szándékozó' szurkolótól kellett elkobozni ilyen eszközöket és velük szemben eljárást indítani. További gyakori törvénysértés a rongálás, a rendőr megsértése, a részegség, a verekedés, a rablás s csak a nyolcadik a rendőr ellen intézett támadás.