Bővebb ismertető
A német nemzetiszocialista állambölcseleti és politikai művekben gyakran találkozunk Fichte nevével. Az új nacionalizmus egyik ősének és úttörőjének tekintik, s a történelmileg is nagyjelentőségű műve, beszédei a német nemzethez, kötelező iskolai olvasmány. Gondolatainak egy részét a hivatalos támogatást élvező Fichte-Bund népszerűsíti, neve közismertté válik, szobra nagyvárosok tereit díszíti, - Fichte beérkezett!
Mindez az első pillanatra annál feltűnőbb, mivel sem életében, sem holta után nem volt Fichtnek hivatalos elismerésben része. Születése századik évfordulójáról a nagyközönség tudomást sem vett, ünnepélyt csak a berlini porosz királyi akadémia rendezett, s ennek hivatalos szónoka is egy fiatal, akkoriban még alig ismert filozófus volt: Lassale Ferdinánd. De a társadalomtudományi irodalom is a maitól eltérően látta Fichte jelentőségét, Fichte jogbölcseleti elvekből levezeteti; állam- és gazdaságelmélete, mondja Weber Max, a szocialista elméletek jellegzetes jegyeit mutatja; történelmileg és rendszerbelileg külön fejezetet foglal el a modern társadalomtudomány fejlődésében. A szocialista írók még tovább mennek és Fichtet a szocializmus előfutárának és úttörőjének tekintik. A klasszikus társadalomtudomány egyik szocialista írója kijelenti: »Mi német szocialisták büszkék vagyunk arra, hogy nem csupán Saint-Simontól, Fourriertől és Owentől, hanem Kanttól, Fichtetől és Hegeltől is származunk. A német munkásmozgalom a német klasszikus filozófia örököse.«