A szerződések biztosítékai [antikvár]

Az üzleti forgalom, a gazdasági kapcsolatok megszervezésének döntően fontos eszköze a szerződés. A szerződéskötések átszövik egész életünket, valamiféle kisebb-nagyobb fontosságú szerződést - nyilatkozattal vagy csak ráutaló magatartással - szinte naponként megkötünk anélkül, hogy még csak rá is gondolnánk, hogy az adott pillanatban egy szerződés alanyaivá váltunk. Súlyosan érzékeljük viszont ezt akkor, amikor komoly jelentőségű vagy nagy értékre szóló szerződés megkötésére szánjuk el magunkat, így van ez függetlenül attól, hogy a szerződést saját személyes céljaink (szükségleteink kielégítése) céljából vagy gazdasági tevékenységünk körében kötjük. Az ezzel járó megfontolás pedig emlékezetünkbe idézi: minden szerződésnek megvan a maga kockázata. Vajon teljesíti-e egyáltalán a szerződési partner a vállalt kötelezettségét, illetve azt szerződésszerűen, a kellő időben és a megkívánt minőségben teljesíti-e? Másfelől az, aki a szolgáltatást nyújtja megkapja-e az ellenszolgáltatást? Növekszik a kockázat, ha a szerződés célja valamilyen gazdasági tevékenység elősegítése. Ha ebből a célból kölcsönt nyújtanak, a kockázat növekszik azzal, hogy a gazdasági tevékenység eredményes lesz-e, hoz-e olyan jövedelmet, amelyből a kölcsön visszafizethető. Érthető, hogy a szerződést kötő felek szeretnék jogaikat biztosítva látni. A jogbiztonságot elsősorban a törvény rendelkezései szolgálják. Bírósági és más hatósági eljárások keretében jogi eszközöket adnak a jogosultak kezébe, hogy a velük szemben vállalt kötelezettség teljesítését kikényszerítsék, hogy ha pedig ez nem lehetséges, a szerződés megszegésével okozott kár megtérítésének követelése következhet. Tudott dolog azonban, hogy a hosszadalmas bírósági és végrehajtási eljárás önmagában is veszélyezteti a jogosult érdekeit és a jogérvényesítés hatékonyságát. Ezért a jogosultak - az adott körülményektől függően - gyakran egyéb biztosítékokat is igényelnek. A Ptk. ezt az igényt a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseivel igyekszik kielégíteni. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalása mindig a szerződő felek megállapodásától függ. Más kérdés, hogy az egyik vagy másik fél magát a kölcsönös szolgáltatásra irányuló szerződést csak akkor hajlandó megkötni, ha létrejön a megállapodás a mellékkötelezettség vállalásáról is. Mellékkötelezettségről pedig azért beszélünk, mert ennek vállalása bizonyos szempontból járulékos jellegű és feltételes. Járulékos azért, mert érvényessége attól függ, hogy maga a biztosítani kívánt szerződés érvényes-e; feltételes azért, mert a mellékkötelezettség teljesítése csak akkor követelhető, ha bekövetkezik az a szerződésszegés, amellyel szemben a jogosult biztosítani kívánta magát.