A polgári jog alapjai [antikvár]

1. ALTALANOS RESZ 1.1. A POLGÁRI JOG FOGALMA A polgári jog a jogrendszer talán "leghétköznapibb" ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan természetességgel vannak jelen mindennapjainkban, hogy-e viszonyok "jogiasságát" gyakorta nem is észleljük. Ha valaki reggel munkájába indulva mondjuk villamosra száll, aligha jut eszébe, hogy azzal, hogy a járműre felszállt, egy személyfuvarozási szerződést kötött. Á mindennaposság mellett a polgári jogra az is jellemző, hogy a bennünket körülvevő társadalmi valóság hihetetlenül széles spektrumát fogják át szabályai és egészen szokatlanul nagy mozgásteret biztosítanak a benne szereplő alanyoknak: egy és ugyanazon polgári jog szabályozza pl. a tulajdonviszonyokat, a szerződéjel^ bonyolult világát, az öröklési jogot, a szellemi alkotások jogáT^b. Más szavakkal ezt úgy szokás kifejezni, hogy a polgári jog által szabályozott életbeli tényállások lényegében felleltározhatatlanok, végtelen számúak és végtelen számú variációkkal vannak jelen valóságunkban. Mindemellett a polgári jog a jogrendszernek az az ága is, amely a legintezívebb kölcsönhatásban áll a gazdasági viszonyokkal, mégha nem is minden gazdasági viszony áll a polgári jog szabályozásának hatálya alatt. Ez a fajta sokféleség és sokszínűség jócskán megnehezíti az elmélet művelőinek dolgát abban, hogy a polgári jog fogalmát szabatosan meghatározzák. Kivétel nélkül megálló, egyszer és mindenkorra szólóan igaz meghatározást adni valószinűleg nem is lehet, bár ezzel sokan megpróbálkoztak. A magunk részéről a leghelyesebb megoldásnak azt tartjuk, ha két, a számos definíció-kísérlet köziil legelterjedtebb és legelfogadottabb koncepciót ismertetjük anélkül, hogy köztük bármilyen szempontból értékbeli hierarchiát állítanánk fel vagy más módon egymásra vonatkoztatnánk őket. A polgári jog fogalmára vonatkozó nézetek kőzüI az ún. áruviszony-elmélet szerint a polgári jog mindenekelőtt a gazdasági viszonyokon belül az ani-"eT^enz^szonyok sza^lyozására hivatott jogag, ahol az^egyesijogiritézményekben és á^ábályozás módszereiben - legalábbis gyökereit tekintve - az áruviszony elvont szerk^ete