A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2009/2. [antikvár]

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSAGA Jogegységi határozatok A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA 4/2009. BJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész indítványa alapján lefolytatott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2009. év szeptember hó 28. napján tartott nyilvános ülésén meghozta a következő jogegységi határozatot: A nyomozás során a polgi tosítása érdekében zár alá \ gy9nára Igy m tettes ell( lentésre i Amen ,ri jogi igény kielégítésének bh étel kizárólag a gyanúsított v< endelhető el. ics helye zár alá vétel elrendelésének ismeretlen n folyó eljárásban függetlenül attól, hogy az felje-agy hivatalból induh meg. lyiben a feljelentett, illetve a hivatalból indult eljárásban az elkövetéssel gyanúsítható személy nem ismeretlen, hanem meghatározott személy, zár alá vétel elrendelésére az ellene előterjesztett polgári jogi igény biztosítása érdekében csak akkor van lehetőség, ha a nyomozást elrendelték, vagy azt megindították, és ezt követően az ügyész vagy a nyomozó hatóság a gyanút megalapozottnak találva vele szemben olyan eljárási cselekményt foganatosít, amelyet csak gyanúsítottal szemben tesz lehetővé a büntetőeljárási törvény. Indokolás I. A Legfőbb Ügyész a Be. 440. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva, a 439. § (1) bekezdés a) pontjában írt célból - az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében - jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta, miután a bíróságok gyakorlatában a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény biztosítására szolgáló zár alá vételnek a nyomozás során történő elrendelése kapcsán eltérő álláspontok érvényesülnek. Az általa hivatkozott bírósági határozatok lényege a következő: I. Egy kft. képviselője feljelentést tett egy másik kft. két képviselője ellen csalás, illetve sikkasztás bűntette miatt. A feljelentés szerint a feljelentettek az általuk bizományosi szerződés alapján átvett 30 millió forint értékű áru vételárával annak ellenére nem számoltak el, hogy azt értékesítették. A nyomozó hatóság a feljelentés alapján nyomozást rendelt el. A feljelentő a nyomozás során polgári jogi igényt terjesztett elő, amelynek biztosítására zár alá vétel elrendelését indítványozta. A Pesti Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a 2008. november 25. napján kelt 4.Bny.XXI.44822/2008/2. számú határozatával a feljelentő kérelmének helyt adva az egyik feljelentett fellelhető ingó- és ingatlan vagyonára 30 millió forint erejéig zár alá vétek rendeU el. E határozatot az ügyész, valamint a feljelentett és annak képviselője által bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Fővárosi Bíróság a 2009. január 5. napján kelt 30.Bnf2854/2008/2. számú végzésével felülbírálta, és helybenhagyta azt. Döntésének indokolása szerint az ügy gyanúsítottjának a feljelentett tekinthető. Ennek alátámasztására a Legfelsőbb Bíróság 2/2008.BJE. számú jogegységi határozatára hivatkozott. Álláspontja szerint ugyanis a döntés indokolásának III. pontja helyesen akként értelmezendő, hogy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel elrendelése a nyomozás során csak akkor kizárt, ha az ismeretlen tettes ellen folyik. Azonban akkor, ha az elkövető azonosított személy, a feljelentéssel gyanúsítottá válik, függetlenül attól, hogy meghallgatták-e gyanúsítottként vagy sem, ekként vele szemben a kényszerintézkedés elrendelhető. A nyomozás során a BRFK. XXI. Kerületi Rendőrkapitányság a feljelentetteket tanúként idézte meg és hallgatta ki. Gyanúsítotti kihallgatásukra, és ekként velük a gyanúsítás lényegének közlésére nem került sor, és a nyomozást 2008. december 17. napján kelt határozatával a nyomozó hatóság meg is szüntette. A határozat ellen a feljelentő panasszal élt, azt azonban a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség 2009. február 2. napján keh határozatával elutasította. 2. Egy kft. képviselője 30 millió forint értékű ingóság eltulajdonítása miatt tett feljelentést az általa meg is nevezett feljelentett ellen a G.-i Rendőrkapitányságon, akivel szemben polgári jogi igényt is előterjesztett. A nyomozó hatóság a nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelte el. A polgári jogi igény biztosítására a feljelentő a feljelentett vagyonára zár alá vétel elrendelését kérte. A Székesfehérvári Városi Bíróság nyomozási bírája a 2007. május 29. napján kelt 5.Bny.2I8/2007/2. számú végzésével az indítványt elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen folyik, így a feljelentett nem tekinthető terheltnek, ezért vele szemben a kényszerintézkedés nem rendelhető el. II. A legfőbb ügyész szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Biróság határozata törvénysértő. Ajogegységi indítványban kifejtettek szerint a terheltté válás időpontja többnyire a megalapozott gyanú közlésével esik egybe, és ettől a pillanattól illetik meg a terheltet a gyanúsítottjogai is. Arra figyelemmel azonban, hogy vannak esetek, amikor a megalapozott gyanú nem közölhető, a gyanúsítotti jogok megilletik azt is, akivel a megalapozott gyanú azért nem közölhető, mert tartózkodási helyének felkutatása nem járt eredménnyel; aki ellen távollétében folyik a nyomozás; akivel a megalapozott gyanú közlését megelőzően foganatosítottak olyan eljárási cselekményt (őrizetbe vételt), amely csak a terhelttel szemben rendelhető el; továbbá azt is, akivel azért nem lehetett a megalapozott gyanút közölni, mert azt tartós, súlyos betegsége, vagy a cselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége akadályozza. Annak eldöntése pedig, hogy a nyomozás adatai alapján konkrét személy gyanúsítható-e megalapozottan bűncselek- i 1.'