A katolikus házasságjog rendszere [antikvár]

ELŐSZÓ a negyedik kiadáshoz Két évtizede van már, hogy Sipos István Házasság]oga a harmadik kiadásban 1940-ben megjelent. Azóta ez a kiadás is teljesen elfogyott, hiszen általános kereslet tárgya volt püspöki irodák, hittudományi főiskolák, plebániahivatalok és egyházjoggal — jelesül házasság joggal foglalkozó egyházi és világi jogászok részéről egyaránt. Alig volt az egyházi hivatalyezetés gyakorlatában ennél népszerűbb, használatosabb kézikönyv Geisz A. Egyházi közigazgatás c. munkája óta. (Temesvár, 1910.) Ezidő alatt meghalt maga a tudományos világtekintélyű szerző: Dr. Sipos István, aki munkában eltöltött életét Pécsett, 1949. dec. 2-án példás türelemmel viselt betegség után fejezte be. Az ő irodalmi hagyatékát fenntartani, a kor tudományos igényeihez hozzászabni, a fiatalabb nemzedéknek átadni, főként pedig elveszni nem engedni tisztes kötelességünk. A könyv mostani negyedik kiadásában is az első kiadásban vallott és megvalósított célt szolgálja: a) közli az egyházi törvénykönyv házasságjogának kimerítő és beható előadását, h) a római Szentszéknek minden újabb, időközben kibocsátott hiteles törvénymagyarázatát, döntvényét, cj a tudományos szakirodalmat szem előtt tartva a vitás kérdéseket bővebben igyekszik megvilágítani és az elvi állásfoglalást megindokolni, d) a magyar egyházi partikuláris jognak és a magyar állami házasság jognak viszonylagosan részletes feldolgozását kívánja nyújtani az egyházjoggal fennálló összes érintkezőpontokon. Üj anyagként járul a kiadáshoz az egyesiéit keleti Egyház