A jog keletkezése és fejlődése/Erkölcsi kérdések [antikvár]

Részlet az első műből: A JOG KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE. Az erkölcsi törvény ismeretével rendkívüli világosság deríti fel az emberiség jogi életét. Szemünk előtt áll, hogy miért kellett a törvényeket majd úgy változtatni, hogy az egység, az egész fogalmának kedvezzenek; majd ismét mikép kelle módosulniok, hogy mentől nagyobb érvényre juthassanak az alkotó részek. A világtörténetből mintegy háromezer évet vizsgáltam át, majd részletesebben, majd csak futólagosan; de mind azt mutatta, hogy müveit és műveletlen népeknél az idealismus alatt lehetőleg az egész, az egyetemes szempontjából indult ki a jog módosítása; míg az erkölcsi világrend három főeszméjének, a szép, jó és igaznak fokozatos elválásával a társadalom alkotó részeinek és különösen az egyénnek szempontja vezette az emberiséget a törvények módosításában. Hogy a jogtudósok és bölcsészek miképen indokolták és magyarázták koruk jogi követeléseit; hogy például Montesquieu, Rousseau, Beccaria, Fiiangieri, Bonald, Bürke, Savigny, Haller és mások százan meg ezeren mikép fejtik ki és világítják meg napjaik jogi reformjait: szóval az ő okoskodásaik nagyon érdekesek és becsesek ugyan a gondolkodó szemében, mert ezek is az eszme nyomása alatt támadnak a gondolkodók agyában és módosulnak a hullám mentében; de legfontosabb az irány, melyben haladnak; a czél, mely felé törekednek s melyet el akarnak érni.