A jó állam nagyító alatt [antikvár]

Bevezetés Az elmúlt évek fejleményei, a pénzügyi és gazdasági válság, a klímaváltozás hatásai, a terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni fellépés megerősítette a kormányzás államközpontú megközelítését és gyakorlatát. Az állam és a kormányzat egyre növekvő felelőssége, valamint a mind sokrétűbbé váló, egymással gyakran átfedésben lévő feladatok ellátásához szükséges integrált megközelítés gyakorlata egyre jelentősebb kapacitásokat, intézményi és adminisztratív képességeket - összefoglalóan: kormányzati képességeket - igényel. A hatékony működés és a fenntartható eredmények biztosítása, valamint az önreflexióra képes államreform érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezeti keretei között működő Államreform Központ (ÁRK) 2015-töl éves rendszerességgel kiadja az ún. Jó Állam Jelentést (a továbbiakban: jelentések), amelynek célja egy saját adatbázisra támaszkodó autonóm értékelési rendszer kiépítése és folyamatos működtetése. A jelentések hat hatásterület - biztonság és bizalom a kormányzatban; közösségi jóllét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség; fenntarthatóság; demokrácia; hatékony közigazgatás - módszertanilag és statisztikailag megalapozott mérése és elemzése alapján egyfajta keresztmetszetet és visszacsatolást adnak a kormányzati képességek meghatározott időintervallumú változásairól. A jelentések struktúráját egy 6x5x5-ös mátrix alkotja: a hat hatásterület mindegyikéhez öt dimenzió, minden egyes dimenzióhoz öt (egy fő- és négy rész-) indikátor tartozik. A jelentések esetében kiemelten fontos a fenti struktúra stabilitása, amely megteremti a hosszabb távra szóló idősorok kialakításának alapját, és ennek bázisán a közép- és hosszú távú trendek, folyamatok azonosításának és az abból fakadó következtetések levonásának lehetőségét. A mérési és elemzési keretek állandósága azonban egyúttal lehetőséget ad a szakmai tartalom bővítésére és mélyítésére, s ezt az is mutatja, hogy az előző évben kiadotthoz képest a 2016-os jelentés már jelentős hozzáadott értéket képvisel a „puha" véleménymutatók és a nemzetközi összehasonlítás beépítése révén. A jelentések mélyítésének, bővítésének szándékát és célrendszerét mutatja, hogy 2016-ban a. Jó Állam JelentésV^T. (JÁJ) kapcsolódik egyrészt a kormányzati képességek lakossági percepcióját nagy mintán felmérő, reprezentatív Jó Állam Véleményfelmérés (JÁV), másrészt a jelentések hatásterületeit vagy azok egyes dimenzióit külön mérés és elemzés tárgyává tevő úgynevezett speciális jelentések. A speciális jelentéseket öt témakörben - adóbürokrácia, honvédelem, igazságszolgáltatás, rendészet, versenyképesség - dolgozták ki. Minden jelentés önálló szakmai produktumnak tekinthető, de koncepciójuk, célkitűzéseik, fogalmi kereteik, valamint a méréseket megalapozó módszertan a jelentések szellemiségét és logikáját követi. Ezt az is mutatja, hogy a kormányzati teljesítménymérések során kialakult „műfajok" szerint a speciális jelentések látszólag az úgynevezett „egydimenziós" mérések (pl. fiskális politika, bürokrácia, kreativitás) sorába tartoznak, ám a mérések alapját esetükben is a kormányzati kapacitások és képességek meghatározott szempontú „többdimenziós" felbontása jelenti. Kalser Tamás (szerk.). /lyd állam nagyító alatt: speciális jelentések A-tól V-lg O Dialóg Campus Kiadó (Nordex Kft.), 2016. Minden jog fenntartva. A másolást a törvény bünteti.