A bankfiók intézménye az Európai Unió szabályozásában [antikvár]

BEVEZETÉS"Az európaiak nem élhetnek anélkül, hogyne szánják magukat egy nagy, egységesítőfeladat szolgálatára."Ortega Y GassetAz 1990-es évek elejére a világgazdaságban bekövetkezett változások kapcsán sokan kopernikuszi fordulatról beszélnek. A folyamatot leginkább a kölcsönös függéssel, a források és a piacok globalizálódásával, a transznacionális vállalati együttműködés kibővülésével és a világgazdasági kapcsolatok globális makrointézményi szabályozására tett kísérletekkel lehet fémjelezni."1 A globalizáció tehát mindinkább kiterjeda társadalmi és gazdasági élet valamennyi területére, hatással van a mikro- ésmakrofolyamatokra, a nemzetközi munkamegosztás egyre komplexebbé válik. Ebbena dinamikusan mozgó, átalakuló világgazdaságban egyre nagyobb súlyt kapnak a szaporodó integrációs kísérletek, tömörülések: pl. Eü, MERCOSÜR, NAFTA, a délkelet-ázsiai térség kis tigrisei", a kínai közös piac", valamint az egyelőre terv szintjén létező csendes-óceáni integrációs kísérlet, az APEC, vagy az egyik legfrissebb, az CJSA által támogatott Délkelet-európai Gazdasági Együttműködési Kezdeményezés, a SECIgondolata 2 A globális világgazdasági struktúrák megjelenése tehát nincs ellentmondásban a regionális gazdasági integrálódás felerősödésének tendenciájával, a két folyamat szoros kölcsönhatásban fejlődik.Amikor Magyarországnak az Európai Unióhoz történő integrációjáról beszélünk,arra is gondolunk, hogy egy külgazdasági szempontból nyitott ország létérdeke, hogybelső szabályozásában közelítsen a környező világ piacgazdaságainak normáihoz.A szerkezetátalakítás és a modernizáció, valamint a pénzügyi liberalizáció ennélfogvasaját érdekünk is, továbbá sürgetőleg hat ránk a pénz- és hitelpiacok gyors bővülése.A különféle pénzügyi intézmények mind fokozottabban hatolnak be egymás területeire,a kölcsönös összefonódás során a pénzpiaci szereplők száma és típusa megnő, s ezek afolyamatok egyre kevésbé állnak meg Magyarország határainál. Egy tudatosanirányított átalakulás tanúi vagyunk, s egyúttal része is egy állandóan formálódóEurópának, ahol érdekeink közgazdasági, biztonságpolitikai szempontból egyreszorosabban összefonódnak. Része annak az új arcú Európának, amely helyét keresi amind több és több gazdasági kihívást hordozó, globalizálódó világunkban.A folyamatnak van ugyanakkor egy másik megközelítési pontja is, amikor aztvizsgáljuk, melyek azok a normák, követelmények, amelyek az egyes nemzetközi