Világirodalom [antikvár]

Részlet: "Szentivánéji álom. A Szentivánéji álom Shakespeare alkotói pályájának első szakaszából való, abból az évtizedből, amelyben a fiatal drámaíró feudalizmus-ellenes angol történelmi színműveit / az ú.n. királydrámákat/ és reneszánsz életörömöt sugárzó vígjátékait írta. A darab keletkezési idejét csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani. Nyomtatásban először 16oo-ban jelent meg kvartó alakban, a címlapon a szerző nevével és azzal a megjegyzéssel, hogy a lordkamarás társulatának emberei több ízben nyilvánosan előadták. 1598-ban Prancis Meres Palladia Tamia c; munkájában tizenegy másik Shakespeare-darab mellett ezt is megemlíti. Be ennél is korábbi időpontra utalnak bizonyos belső érvek. A II.felvonás 1. színében pl. Titania a szeszélyes, rossz időjárásról beszél, mely az ő és Oberin viszályának következménye. Ezt a beszámolót az 1594-es rendkívül hideg, esős, járványos év leírásának szokás tekinteni. Ezen alapszik aztán az a feltevés, hogy a darab 1594 végén vagy 1595 elején keletkezett, amikor az emberek emlékezetében még élénken élt ez a kegyetlen nyár. A ránk maradt szöveget a kiadók igen megbízhatónak tartják, nem lehetetlen, hogy az egykorú nyomdász Shakespeare eredeti kéziratából dolgozott. A felvonások szerinti felosztás csak az 1623-as fólió-kiadásban jelenik meg. A Szentivánéji álomnak nem tudunk egységes forrásáról a darab különböző elemeit "különféle helyekről meríthette a költő. Bizonyára nagymértékben támaszkodott szülőföldjének helyi hagyományaira: a tündéreket és Robin pajtást illetőleg itt bőven találhatott anyagot. Feltehető forrásai közé tartozott Plutarchos Theseus élete - North fordításában és Chaucer Canterbury meSéi közül A lovag meséje /Theseus és Hippolyta történetével kapcsolatban/; Ovidius Metamorphoses-ának Golding-féle fordítása /Pyramus és Thisbe törtenetére vonatkozólag/; Robin pajtásról sok szó esik R.Scots A boszorkányság föltárása /1584/ c. munkájában, ahol az igen régi - Lukianosra es Apüleiusra visszamenő - szamárráváltozási históriából is találhatott az író egyet-mást. Oberon alakja végsőfokon egy régi francia verses elbeszélésből származik /Houn de Bordeaux/, amelynek a 16. században angol fordítása is megjelent. Titania az ókori hitregében szereplő Diana egyik neve, melyet a népregék alkalmaztak a tündérkirálynőre, Puck egyszerűen manót jelent, Shakespeare használta először személynévként. A darab címe a néphitre utal: Szent Iván éjszakája, azaz junius 24-e vidám ünnepi alkalom volt a régi angoloknál. Az ünnepségek este kezdődtek. Tüzeket gyújtottak, a házakat zöld lombbal ékesítették és kivilágították, színielőadásokat rendeztek s úgy tartották, hogy a tündérek ezen az éjszakán különös előszeretettel tréfálják meg az embereket - főleg a fiatalját, A darab cselekménye egyébként nem júniusban, hanem április utolsó napjaiban és május 1-én játszódik - május l-e szintén örömünnep volt. Általánosan elfogadott nézet, hogy a Szentivánéji álom alkalmi darabnak készült: valamilyen főúri esküvőre. Az alkalom szabta meg tárgyát, jellegét is. Mi sem természetesebb annál, hogy a lakodalmas ünnepségek keretében, talán éppen ez ünnepségek lezárásaképp"