Vergilius [antikvár]

Publius Vergilius Marót, a római költészet aranykorának a néhány évvel fiatalabb Horatius mellett legnagyobb költőjét, a polgárháború viharai sodorták a fővárosba Mantua környéki szülőfalujából, Andesből, ahol i. e. 70-ben mint egy szerény vagyonú gazdálkodó fia látta meg a napvilágot. Róma nem volt már akkor teljesen ismeretlen az apja kicsiny gazdaságában költői kedvteléseinek élő vidéki fiatalember előtt: tizenhét éves korában került először a fővárosba, hogy Cremonában és Mediolanumban megkezdett tanulmányait magasabb szinten folytassa. Diákéveinek közvetlen hangú emlékei - egy-két későbbi, illetőleg kétséges hitelű darabbal keveredve - CATALEPTON ("Apróságok") című lírai gyűjteményében maradtak reánk. Ezek a versek egyrészt azt mutatják, hogy Vergilius - mint a legtöbb kezdő költő - a maga korában divatos irodalmi irányhoz csatlakozott, elsősorban Catullust követi, hogy aztán, első példaképét játékosan parodizálva, fokozatosan szabaduljon a továbbfejlődését már gátló befolyástól.