Vallomás [antikvár]

Könyvtest kissé félrenyomódott.
Apró-cseprő, kötelező, illendően elvégzendő napi tennivalók sűrűjében élek. Vagyis szinte észrevétlenül folydogálnak el napjaim, akár a belvíz a mocsári fű alatt. Sokszor csak ülök, bámulok, szuszogok és nem jár a fejemben semmi. S ha foglalkoztat olykor valami, és már-már írásra sarkall, menten megbénít a gyanú, hogy a velünk élő események talán már kívül estek azon, ami szavakkal még megnevezhető... Legfeljebb az igáslóról vágyok még valami szépet írni... Jött egyszer a szomszéd és kérdezte a fiamtól: „Hát apád?" Mire a fiam: „Dolgozik". S a szomszéd összefoglalója: „Megérdemli a sorsát. Igavonáson kívül másra úgyse jó."