Új Írás 1976. szeptember [antikvár]

Részlet:ILLYÉS GYULADániel az övéi közt avagy: a mi erős várunkSzemélyek: DÁNIEL BORI HAROLD SZOLGA DEBORAH JEROMOS PÉTER KOCSIS REBEKA EZEKIEL TITKÁRTörténik Londonban és (Békés) Gyulán a 17. század második felében.London. Jeromos vikárius otthonaDÁNIEL És úgy gondolja, hogy még ma meg kell történnie?DEBORAH Nem még ma, hanem még ebben az órában, kedvesem.DÁNIEL És itt? Wycliff, Cromwell, VIII. Henrik rideg tekintete alatt? Éppen a parochia kancelláriájában?DEBORAH Édesapám csak azt veszi komolyan, ami ünnepies keretek között zajlik.DÁNIEL De minden előkészület nélkül? Itt ahol a vikárius úr a prédikációit írja?DEBORAH Ahol káplánságod is a magáét írja. Gyávaság volna tovább halasztani. Szeretjük egymást; megadtuk egymásnak, ami két igazán szerető szív a kapcsolatuk megpecsételéséül adhat egymásnak. Ezért vegye csak föl maga is a talárt. Itt a nagy egyházatyák oltalmában.DÁNIEL Nem lehetne mégis... Cromwell amúgy sem volt egyházatya.DEBORAH Apám rögtön itt lesz. Itt a mai beszéd-fogalmazása előtt adott egy negyedórát.DÁNIEL De mit fog szólni?DEBORAH Ez az egyenes út. Nem torpanhatunk meg.DÁNIEL Nem a gyávaság tart vissza, édes Deborah, nem is az, hogy ne életre-halálra szeretném. Édenkertben vagyok, ha csak közelében lehetek. De apjától méltán tartok. Elfogadtam a jóságát, az ajándékait, a régi palástját. Maga mellé vesz immár a vikáriusi teendőibe is, én pedig elveszem a kincsét. "Bébocsáttalak vala téged az én gyümölcsösömbe, te pedig, hajnalodásra ím az én megért pomagránátomat..."DEBORAH Tudja mennyire nem szeretem az előregyártott szent igéket. Apa előtt majd élhet velük, minél bővebben. De ahogy hallom, - kifelé fülel - már kereshet is a fejében egy neki jó citátumot. Már megint bátyámmal osztoznak a jövendőn. Nincs visszaút. És zálogul és pecsétül és bátorításul. Arcon csókolja sietve Dánielt és csókra tartja arcát. Dániel éppen csak ajkával megérinti, noha volna többre is idő.