Új Horizont 2006/3. [antikvár]

Szent István, az ötvenhatos forradalom és a magyarok Az első pillanatban kétségtelenül különösnek, netán mesterkéltnek látszik a címben érzékeltetett párhuzam. Sokakban nyilván felvetődhetik a kérdés, milyen összefüggés lehet az ezer évvel ezelőtt élt államalapító király és a halála után jó kilencszáz évvel később kirobbant magyar forradalom és szabadságharc között. Valóban, mesterkéltnek látszik a párhuzam a magyar történelemben játszódó két esemény: az első magyar király uralkodása és az ötvenhatos események között. Ma azért kínálkozik ezzel a párhuzammal foglalkozni, mert az első magyar király nemzeti ünneppé emelkedett emléknapja után két hónappal meg arra emlékezünk, hogy ötven évvel ezelőtt robbant ki a nemzet legfényesebb pillanatainak egyike, az ötvenhatos magyar forradalom. Fél évszázaddal ezelőtt a magyar nép megelégelvén az elviselhetetlenné vált önkényuralmat és rabságot, arra vállalkozott, hogy szabadságát és önállóságát visszaszerezze és Magyarország függetlenségét helyreállítsa. E kísérlete a túlerővel szemben és a szabad világ közönyétől kísérve rövid idő alatt elbukott. Nem adta fel azonban annak reményét, hogy az ország önállóságát visszaállítsa és szabad akaratának érvényesülését lehetővé tegye. Ez a történelem egy kedvező fordulata, a külső és belső zsarnoki uralom bukása után 1989-90-ben be is következett. A Szent István-i ország, illetve az, ami belőle napjainkig legalábbis területben és népességben megmaradt, visszanyerte szabadságát. A magyar nép történelme folyamán sohasem felejtette el, amit első királyának köszönhet: keresztény mivoltát, európaiságát és az európai eszmékhez való hűségét, Közép-Európa sorsáért érzett felelősséget, a mindenkori viszonyokhoz igazodó helytállást. Azóta, hogy a királyságot felváltotta a köztársaság, a római pápa által Szent Istvánnak küldött koronát napjainkig ugyanaz a tisztelet és megbecsülés övezi, mint bármikor a nemzet története folyamán. Ez a tisztelet és megbecsülés akkor is eleven volt, amikor az ország nem volt független, szabad és önálló. Idegen megszállás alatt is élt az első király és a korona tisztelete és megbecsülése. Magyarország lakossága több mint 4 évtized múltán immár tizenhetedszer ülheti meg ismét szabadságot és önállóságot élvezve mind Szent István napját, mind forradalmának évfordulóját. Azt nem mondanám, hogy mind javuló közállapotok, mind a nemzeti egység jóleső állapotában. Anélkül, hogy belemennék ennek bővebb és alaposabb elemzésébe, annyi nem csak kívülről nézve, de belső észleletek és vélemények alapján is állítható, hogy a nemzet többsége eléggé megosztott állapotban éli meg idei két nemzeti ünnepét, Szent István napját és az ötvenhatos forradalom félévszázados évfordulóját.