Új Horizont 2005/2. [antikvár]

2005. 2. szám95Vendégségben s jövő asztalánálMit bír el egy költő?A magyar literatúra azt tanúsítja, hogy nem sokat. Készítsünk számvetést: hány éves korában halt meg Petőfi, Csokonai, Radnóti, Dsida, Tóth Árpád, Madách. Majd készítsünk egy másik számvetést, ki hogyan végezte: csatatér, tüdőbaj, pisztoly, méreg, vonat, morfium.Mit bír el tehát József Attila? Kívülről fújjuk az életrajzot. Tudjuk a curriculum vitaet, olvastuk a testvér, Jolán híres életrajzi könyvét, s átéljük a versekbe szőtt valóságot. Készen van a leltár, s mint tudjuk, ebbe más is belehalt már.Nem még egy költő. Akit elhagynak, tanyára kitesznek, nevét elveszejtik, egyetemről kicsapnak, szerelemben megaláznak, tehetségében aljasul ítélnek, fájdalomban magára hagynak. S akit 36 fokos lázban, örökre elhagynak.Ezt nem lehet kibírni. Ettől sokkal kevesebbe is bele lehet halni, bolondulni. S ez még csak a halállal végződő élet.Az igazi szenvedés csak ezután kezdődik. A jelenkori olvasó az, aki újra felteszi a kérdést az 1937, de föleg 1945 utáni magyar história ismeretében: mit bír ki a költő? S megdöbben, hogy József Attila, ez az örökre gyermekszívü költő mindezt mind ez idáig kibírta.Kibírta Révai Józsefet és Aczél Györgyöt, mint verseinek pártos idézőit. Kónya Lajost és Hidas Antalt, mint költőnek nevezett utódait.Kibírta, hogy elnevezzenek róla mindent, ami csak kellett a kisajátító politikának. Díjat és utat, színházat és könyvtárat, egyetemet és művelődési házat. S a legszömyűbbet, amit most olvastam: a Bakonyban egy vadásztársaságot 1979-ben. A költő, amint vadászik s amint vadásznak rá. A morbiditásnak nincsen vége.pKibírta, hogy nevében, 1958-ban olvasómozgalmat indítsanak a KISZ-tagoknak, de csak nekik, ilyen bevezetővel (szó szerint idézem): A mozgalom zászlajára József Attilának, a legnagyobb magyar proletárköltőnek nevét írta. József Attila írásait a szilárd kommunista meggyőződés, a nép győzelmébe vetett megrendíthetetlen hit hatja át." Ezt csak az olvasók nem bírták ki, el is fogyott lassan mára az olvasó nép szép ideája.Kibírta, hogy a szocialista realizmus legfertelmesebb szobrait készítsék el dilettánsok és nem dilettánsok azokkal a jelképekkel, amelyek egy igazi kommunista költőt jellemeznek: figyelmeztetően előremutató jobb kéz, nyitott könyv a tanításhoz, mereven lépő láb a jövő útján. Nekünk is van egy ilyenünk Veszprémben, nem kell dicsekednünk vele. El akartuk rejteni a főtérről, az emberek szeme elől s éppen odatettük a legveszélyeztetettebbek, a fiatalok közé.Kibírta, hogy szobrának avatásán, ott a Kossuth téren, a Dunánál, még 1980-ban is ezt mondja az ünnepi szónok: József Attila eszmevilága közgondolkodásunk része és mértéke lett". Érdemes végiggondolni magunkban, vajon milyen eszmevilágra gondolt a szó-