Testet öltött szavak [antikvár]

Előszó Ha az ember verssorokat ró valami különös belső késztetéstől hajtva, ha tollat ragad, talán csak azért, hogy néhány impressziót, átélt hatást szókapcsolattá, versmondattá fűzzön, akkor előbb-utóbb kísértést érezhet arra is, hogy a sorokat fellazítva, a szavakat széjjelszórva, a betűk rendjét megbontva képpé formálja a gondolatait. így születtek meg kép és szöveg egységeként vagy aporetikus feszültségeként lapjaimon is a vizuális alkotások. Viszont saját próbálkozásaim képanyagának kiállítássá szervezésekor döbbentem rá először arra, hogy ez az ókortól napjainkig virágzó műfaj menynyire missziós területe lett irodalmunknak. A tárlatot szervező-fogadó irodalomkedvelőknek, magyartanároknak esetleg Apollinaire neve még eszükbe jutott, de sem a múlt örökségét, sem napjaink irodalmi törekvéseit nem ismerték. A vizuális költészettel való aktív kapcsolatom mellett e műfaj „missziós" volta is motivált a témaválasztásban, valamint annak az alkotói oeuvre-nek bemutatása, amely „a 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar költői életműve":' Papp Tibor alkotásai Bakucz József, Marsall László, Tandori Dezső műveivel együtt a korabeli magyar poézis csúcsát jelentik. A Kilián István által feldolgozott régi magyar képversek ívéhez kapcsolódó, de az ábrázolás- és kifejezésmódjával merőben új távlatokat nyitó 20. század vizuális költészete Kassák Lajosnak és az őt követő nemzedékeknek az alkotótevékenysége nyomán indult ígéretes növekedésnek: néha a szónál is kisebb szövegelemekre koncentráló minimalista költemények, matematikai haikuk, vizuális szövegek, dinamikus képversek, a kétdimenziósak mellett megjelenő háromdimenziós statikus költemények, a nyelv mögötti ezerarcú animális létet feltáró hangversek gazdagítják az experimentális törekvések műfaji kategóriáját. ' SzKÁROSi Endre, Opponensi vélemény Kelemen Erzsébet Papp Tibor vizuális költészete című doktori értekezéséről, 2010. december 29.